Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Lénárt Andor: Az egri várbeli székesegyházak feltárásának ásatási naplója (1928–1938)

a kőpadlón találódott 1 drb II. Mátyás 1608-19.-kori dénár (Ph. 457.). Egy ajtóküszöb maradványa határozottan a XV. sz.-ra vall; úgy látszik ez az épület vagy terem a XVI. sz.-ban elpusztult, de kijavították a román templom köveiből a XVI. sz. második felében, s durván körül is vastagították falait szinte pánt-szerűen; elpusztulhatott az 1596-os osfrom alkalmával; boltozatának kövei sem voltak meg; a török uralom alatt használaton kívül lehetett, s a törökök szemétdombnak használhatták; innen magyarázható a sok XV. sz. végéről, meg a XVI. sz.-ból való kályhacsempe, edény töredék, állat-csonthulladék. Az egész rom falai padlószint felett csak helyenként közelítik meg az 1.50 magasságot, általában 1 m-en alul maradtak csak meg; valamikor sokáig lehetett - talán a török időkben - kitéve tető nélkül az időjárásnak, mert belül a falak a padlótól 50 cm magasan szétfagytak, kivéve a román templom kőanyagát, melyik azonban mindenütt (- ahol előfordul -) a padlószint felett vagy 30 cm-re kezdődik, tehát feltétlen másodlagos kijavítás jellegű. II. 18-án. Munkás 18, munka ugyanaz; lelet: 1 drb elefántcsont ijj-feszítő-gyűrű, 2 drb késnyél, keleti jellegű, kb. 300 drb rozsdás vas ágyúgolyó veremszerű mélyedésben, meg egy kripta egészen üresen, fedőlap nélkül, a feneke alatt azonban nyugat-keleti irányban egy elmállott csontváz a kripta alatt keresztben; mélysége miatt érintetlenül hagytuk; úgy látszik a román templom körül köröskörül temetkeztek; a kis épület alatt tehát két sírmező is van; már csak e miatt sem épülhetett a XV. századnál előbb. Az ágyúgolyók alatt előkerült - de velük összerozsdásodva kb. 10 drb pénz, de annyira eloxidálódva, hogy csak kettőt lehetett belőlük agnoszkálni: Ph. 460 = Rudolf dénár 1576-1608, s egy kis török ezüstpénz-málladéka. II. 19-én. Munkás 16; munka ugyanaz, lelet semmi. II. 21-én. Az ásatási-segély elfogyása miatt siettetni kell a munka befejezését; Sajnos a Műemlékek ígért segélye ismételt könyörgésre sem érkezik meg. Munkás 16; az „e" parcellában talált épületet már nem lehet egészen kiásni, legalább belsejében igyekszünk a kőpadló-szintig a földet átforgatni: Lelet: 1 drb rézkanál, Ph. 462. = III. Károly 1/3 tallér 1717 a padlószint feletti törmelékben; a padlószinten pedig Rudolf dénár 1595. Ph. 463. II. 22-én. Sok cserépedény töredék a padlószint felett; Ph. 464 (= II. Ferdinánd 1651.) Kívülről a déli épületpillérek kiásásánál 4- Ph.465.(= I. Károly obulus habarcsvakolatban!) II. 23-án. Munkás 15.; munkafolytatás; a Varkoch-kapu útburkolása betejezve, gyalogjáró is épül kőből. II. 24-én. Munkás 15; munka ugyanaz; lelet nincs. II. 25-én. Mukás 15; munka ugyanaz; lelet: II. Ferdinánd dénár (Ph. 467) 1627. Külső pillérnél. II. 26-án. Munkás 15; munka ugyanaz. A munka már bankhitelre megy személyi kölcsönkép. Előkerül az „e" parcella padlószintjén egy összeolvadt pénzlelet két darabban = (Ph-468-511.) A legrégibb II. Ulászló-kora, a legújabb 1594. Közben egész érdekes sorozat magyar és lengyel érmekből. A pénzeket tűzvész ragasztotta össze, ezenkívül is nagyon eloxidálódtak, de több mint 40-et mégis sikerült agnoszkálni. II. 28-án. Munkás 15, munkabefejezés. A későgót-gótpadlónyom alatt keleten egy félkörű apszis-szerűség nyomai bontakoznak ki (42. kép.) de csak alapfalakban, egész magassága e régibbnek látszó elbontott épületé a darázskő-alap fölött alig fél méter. Alaktalan kövekből épült, de vastag és erős alépítmény, melyre később igen durva munkával, úgy látszik (- 1570-90 között -) (43. kép.) valami enyhén lesarkított csaknem négyszögű záródást építettek erős külső támpillérekkel. Úgy látszik a belső választófal „b" s a „k" küszöb is ennél újabb. Az „a"-val jelzett helyeken a román apszissal, (jelzett helyen kívül is) belül megegyező kőanyag, úgy látszik ez is másodlagos. A „c"-vel jelzett 468