Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Lénárt Andor: Az egri várbeli székesegyházak feltárásának ásatási naplója (1928–1938)

37 a ,b) kép. A román templom vázlatrajza és helyméretei, a) méretei: af = 2,63 m,fe = l,97m, eb = 2,96 m, ab = 1,97 m, cd = 0,57 m, cd ajtómagasság = 4,14 m, fülkemagasság = 1,86 m a padlószinttől.; b) sírméretek: gh = 0,58 m, gj = 2,02 m, ji = 0,45 m, ki = 0,68 m, mn = 0,78 m, sírmélység = 0,58 m. I. 25-én. Munkás 33. A nagy hideg miatt a felszínen alig lehet dolgozni, a munkások nagy része a kazamata tisztításnál kap munkát. I. 26-án. Munkás 33. A Kálvária délnyugati oldalán 2 m mélyen a No 412-es pénzlelet (rossz Zsigmond korabeli obulus). I. 27-én. Munkás 33. Főleg planírozás folyik. Lassan és óvatosan befejeződik az I/20-as sírboltféle helyiség feltárása is, adatait lásd a túlsó oldalon. Az 1937

1.18-án talált sírbolt helyzetméreti és vázlatrajza. (37. a, b, kép.) 38. kép. Márványpadló-mozaik A sírbolt vegyes törmelékkel volt behányva, a kripta üresen találtatott. A kripta fenekén aládolgozva talált márványtöredékek arra engednek következtetni, hogy vagy a kripta feneke volt márványmozaikkal kirakva, vagy pedig egy régibb templom-padlómárványra épült a kripta, s köréje a sírbolt. Az előbbi a valószínűbb feltevés, mert az egész sírbolt darazskő-őstalajba mélyíttetett s belülről falaztatott úgy, hogy a faragott kövek s a gödör hézagait kőtörmelékkel töltötték ki. Ebben márványszilánkokat is találtunk. A sírbolt és a kripta ugyanabból a kőanyagból épült, a kriptát belülről finom habarcs fedi, e miatt olyan a színezete, mintha egyetlen kőtömbből faragott kőláda volna. 462