Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Novák László: Kertes települések az Alföld északnyugati területén

A szabadszállási településrendszerrel némi rokonságot mutat a kalocsa környéki helységek települési struktúrája. Az apróbb falvak (Foktő, Úszód, Szeremle, Szentbenedek, Ordas) belsősége kertes volt, s határukat nyomásrendszerben művelték. Egy faluhoz azonban több távoli puszta is tartozott, ahol szükségszerűen kellett szállásoknak is kialakulniuk, a gazdálkodás követelményeinek megfelelően.

65 A kisebb határú helységek többsége - amelyek vagy átvészelték a török dúlást, vagy ideiglenesen elnéptelenedtek, majd újratelepültek -, kertes településrendszerű. Abony lakossága is menekülésre kényszerült a XVII. században. Az újjáéledő helység határán mezeikerteket is találunk, azonban a település megerősödésével, a földesúri közvetlen irányítás alatt már nyomásrendszerben használták földjeiket az abonyi jobbágyok. A XVIII. század elején még kettő, de a század második felében már három calcatúrában, ami lehetetlenné tette már a határbeli üzemhelyek, a mezeikertek funkcionálását.

66 A településrendszer legfontosabb üzemközpontja a kertség volt, elkülönültek a házak halmazos tömegétől (1. kép). 1. kép. Abony kertes település 1784-ben (OL I. katonai felv.) Az újjáéledő helységek a terepadottságoknak és a gazdálkodás követelményeinek megfelelően természetesen indultak fejlődésnek: a lakóházaktól elkülönülve, védettebb helyeken hozták létre a gazdasági kerteket, amelyek központjául szolgáltak a kisebb területű határon történő gazdálkodásnak. Jól példázza mindezt Tass településrendszere (2-3. kép). 65. BARTH János 1974. 228-230. 66. NÓVÁK László 1979. 480. 43