Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Kozák Károly: Leletmentés az egri várban I. (1985–86)

Kozák Károly LELETMENTÉS AZ EGRI VÁRBAN I. (1985-86) 1985-ben nagyszabású csatornázási munkák indultak az egri várban. E munkák célja az volt, hogy a felszíni csapadékot és egyéb szennyezett vizet elvezessék. A munka a Varkocs-kapu és a főépület közti útszakaszon kezdődött. Év végére elérték a főépület boltozott kapualját, majd 1986-ban a főépület és a gótikus palota között folytatódott a munka, az utóbb említett épület irányába haladva. Bodó Sándor megyei múzeumigazgató kérésére Kárpáti János régész technikussal elvállaltuk az említett munkával kapcsolatos leletmentést, régészeti megfigyelést és a dokumentálást. Az alábbiakban beszámolunk e munkáról, amely igen fontos, a munkával kapcsolatban azonnal hasznosítható és a vár történetének kutatása szempontjából most, s feltehetően később is ható megfigyelésekkel, eredményekkel zárult.

1 1985. évi munkák A csatornázási munkákat a Varkocs-kaputól induló és a Vármúzeum kapualjáig vezető út tengelyéhez igazodó árok ásásával kezdték. Az igen hosszú árok két oldaláról felvett metszetrajzok (1-2. kép) az árok középső részén két török kori szemétgödröt rögzítettek. Felettük az újkori közművek csövei és beásásai, a múzeum főépületének közelében pedig 1,40-1,60 m mélységben egy nagy kövekből rakott, erősen kopott felületű késő középkori útburkolat részlete került elő. A burkolat alatt közvetlenül a bolygatatlan „darázsköves" réteg, alatta pedig az agyagos bolygatatlan altalaj mutatkozott. A munka a múzeum főépületének boltozott kapualjában, majd a következő évben az épületekkel körülzárt udvar középtengelyében folytatódott.

2 A csatornázási munka, az árok ásása már januárban megkezdődött. A felső, vegyes töltésű, korábbi közművek lefektetésekor árkokkal megbolygatott rétegből érdemleges régészeti anyag nem került elő. A megfigyelés is nehéz volt az összefagyott rögök miatt. A Varkocs-kapu közelében - 90 cm mélységben - kisebb kövekből kialakított útburkolat maradványa mutatkozott az árok falában. Alatta világosbarna, vegyes réteg helyezkedett el. Hasonló jellegű útburkolat maradványát figyeltük meg az ároknak a főépülethez közel eső szakaszánál, de ott 1,60 m mélységben (2. kép). Ez a burkolat azonos 1. E munkával párhuzamosan elkészítettük a régészeti megfigyelés és leletmentés dokumentációját, amelyet két példányban átadtunk a Dobó István Vármúzeumnak. 2. Az árok ásásánál, mélyítésénél géppel történő ásást is végeztek a burkolat, s a későbbi beásások, tömör törmelékréteg eltávolítására. Ez megnehezítette a megfigyelést és a leletek összegyűjtését. 413