Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Praznovszky Mihály: „A főről sarjadt palóc” (vázlat Pintér Sándorról)

Kisebb tanulmányban a palóc életmód egyes kérdéseit tárgyalja. így többek között értekezik a születés, a házasság és a halál szokásköréről is.

32 Stílusa nem a megszokottat követi. A leírásokat gyakran színesíti novellisztikus betétekkel, kitalált szereplőkkel, azok párbeszédével. Ezeket palóc dialektusban írja le. A házasulandó fiatalokról beszélgető falusiak szájába ilyen szöveget ad: „Emerka szép lyán, olyan mint a nádszá, daogos, tyiszta mincsak a patyolat, oszteén fonnyi, szeőnyi, varnyi let jobban tud a faluba, hae rá kezgyi takaráskor a nótát, ollyan szépen eénekő, hogy a másik falu legeenyeinek sziviijis memozdul teöle." A leírásokban igyekszik megkeresni a jelenségeket, az általánosítható, csoportosítható sajátosságokat.

33 Adatgazdag, tényanyagaikban megbízható közlemények ezek, amelyek a hagyománymentés szerepét is betöltik. Summázat Végső soron a fő kérdés az, hogy milyen értéke van ma Pintér Sándor munkásságának, milyen tanulságok vonhatók le azokból, illetve az egész életműből? A kérdésre három megközelítésben adhatjuk meg a választ. Az első válaszunk az, hogy Pintér munkáit elsősorban a magyar néprajztudomány folyamatosan felhasználja. Természetesen csak adatait hasznosítja, hipotéziseivel nem tud, de nem is akar mit kezdeni. Gondolunk itt elsősorban a palóc eredet kérdésére, mely mind a mai napig izgalmas szellemi összecsapások kiváltója a szakemberek között. De a régészet is hivatkozik írásaira, különösen a Nógrád megyei régészeti kutatás az, amely fontosnak ítéli meg Pintér eredményeit. De már a korabeli publikációkban is többször utalnak leírásaira, leleteire. Ugyanez megfigyelhető a néprajzi írásai fogadtatásában is, ámbár érdekes módon az ilyen jellegű megyei közleményekben alig történik rá hivatkozás. Az első jelentősebb értékelésre Bikácsi László vállalkozott idézett művében. Szeretettel, ám elég kritikusan értékeli műveit: „Tagadhatatlan, Pintérnek sok okos és helyes érve van eredeti véleményének bizonyítására, végeredményben azonban munkája adatok hiányában csak valószínűségében és nem utolsósorban gazdag képzelőtehetségén alapszik." - írja A palócokról című kötetet elemezvén.

34 A jelenkori kutatások érintett részleteiben mind ismerik és felhasználják Pintér adatait.

35 Általában kritikával kezelik ezeket is és hiányolják Pintér állításainak igazoló tényeit, ami a további kutatásokat nagymértékben segíthetné. Válaszunk második részében azt említjük, amire már korábban is hoztunk példákat. Tudniillik ezekből a művekből kiolvasható, hogy a századvégi magyar tudományos életnek - főleg vidéken - milyen nehézségekkel kellett szembenézni a gyűjtés, feldolgozás és közreadás területein. Pintér Sándor is saját anyagi eszközeinek felhasználásával, az értetlenség, a közöny és a gúny, valamint a visszhangtalanság szomorú tényeivel szembeszállva végezte töretlen lélekkel évtizedeken át munkáját. Ezért is méltó figyelmünkre még ma is tevékenysége, de azért is, mert munkájából megismerjük, hogyan tudta már gyermekkorától kitartóan és lelkiismeretesen végezni gyűjtéseit, milyen módszerekkel dolgozott. Műveiben egy-egy mondat utal ezekre a tényekre. így tudjuk meg, hogy első találkozása a régiségekkel egy lelet volt, amit apjának hoztak be a parasztok. A római kori 32. PINTÉR Sándor 1891 с 33. PINTÉR Sándor 1891 d., 1891c, 1905., 1909. 34. LISSAUER, A. 1891., RÉCSEY Viktor 1891., FARKAS Pál 1902; 1911., BIKÁCSI László 1940.5. 35. KOSA László-FILEP Antal 1978., MANGA János 1979., KAPROS Márta 1986.