Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Novák László: Kertes települések az Alföld északnyugati területén

BARTH János a Kalocsa környéki falvak kertességét és szállásrendszerét tárta fel,

31 FILEP Antal Alsónémedi kertességét igazolja,

32 NÓVÁK László pedig több falu kertességét bizonyítja településnéprajzi munkájában.

33 A Dunamelléki református egyházi kerület püspökének 1819. évi canonica visitatiója értékes dokumentum a jelzett terület településeinek szerkezeti feltárásához. A Csepel-szigettől Kalocsáig, s a köztes területen lévő helységek kertessége bontakozik ki a jegyzőkönyvekből. A Szentendrei-szigeten lévő Kisoroszi ref. eklézsiát 1819. szeptember 15-én látogatta meg a püspök, s a prédikátor javai között két kertet írtak össze. Az egyik a „Parochiális háznál lévő kert, a' Templom mellett a' régi Torony helyén egy kis Krumplis hely", a másik „Szérüs Kert, mellynek szomszédja Nagy János".

34 A Csepel-szigeten, Makádon 1819. június 19-én járt a vizitáló püspök, s itt a lelkész javadalmai között említette meg a három kertet, melyek ezek voltak: a „Szállás kert, kukoritzás kert, háznál lévő kert".

35 A Duna innenső oldalán Dömsödre június 26-án érkezett a püspök. Itt - többek között - „Egy Szállás Kert, Kudar Mihály, 's Gallai Péter szomszédságokban" tartozott a prédikátor földjei közé. Azt is megjegyezték, hogy „Mind a' Kaszállóban, mind a' szállás-Kertben a' szénának haza hozatáskori rakatásánn tartozik a' Gondviselő jelen lenni". Néhány nappal később írták össze az eklézsia birtokát, felsorolva a három nyomásban lévő földeket, a két helyen, s a három szigetben található kaszálókat, külön is megemlítve, hogy „Van még ezeken kívül az Ekklésiának Gyöngyössi Mihály és Gulyás Mihály szállás-kertjek szomszédságábann egy darab földje, mely most a' Helység méneses akla".

36 Dömsödön a faluközpont délkeleti részén sorakoztak a szálláskertek, s mellettük helyezkedtek el a gabonás vermek századunk elején is.

37 Dömsöd közvetlen szomszédságában, Dabon (ma már Dömsödhöz tartozik) szintén a falu keleti részén voltak a szállások, szálláskertek (mint a többi kertségben itt is a tehenet, ökröt, lovat tartották, s itt tárolták a szénát és szalmát, a gabonát is itt nyomtatták el). A dabi lelkész három kertet birtokolt 1819-ben. : A „szállás kertje" 504, a „Hoszszú kert" 261, s a „Háznál való kert" az egész fundussal 1221 D-ölet foglalt magába.

38 Tasson az 1819. július 2-i látogatás során az „Ekklésiabeli Praedikátoroknak fizetésül rendelt földek között „Vagyon Szérűskert, és abba kukoritza föld", tudósít a látogatási jegyzőkönyv.

39 Szalkszentmártonban részletesen összeírták az eklézsia javait. Megállapították, hogy a „Szérüs Kert Dézma nélkül" van a lelkész használatában, s az szerint következő épületek voltak benne: „Záros Istálló", „Ugyan azon fedél alatt egy kis Ház, záros ajtóra", ,,A' Napkeleti végibe egy jo formán épült kettős ajtajú Závoros pojva tartó szin, mellyet tisztelendő Praedikátor Ur maga építtetett". Ezeken kívül művelésre alkalmas földje is volt a szérűskertnek: ,,A' Capacitása a' szérüs kertbéli szántható földnek ... 3382 quadrat öl".

40 Dunapatajon - az 1819. június 24-én tartott látogatás alkalmával - veteményeskertet („Béni és Kopolyán nevek alatt") és egy szénáskertet („Szénás Kert a' Temető szomszédságában" megnevezéssel) írtak össze a prédikátor javai között.

41 ,,A' Patai Sz. Ekklésia külső Örökségeit" 1819. június 7-én mérték fel „négy 31. BÁRTH János 1975/a. ; BÁRTH János 1975/b. 32. FILEP Antal 1980. 236-240. 33. NÓVÁK László 1986/a. 34. Ráday Levéltár (RL) Can. Gen. Vis. Pesti Tract. G. 205. 35. RL Can. Gen. Vis. Solti Tract. G. 190. 36. RL Can. Gen. Vis. Solti Tract. G. 180. 37. Saját gyűjtés (1976) 38. RLCan. Gen. Vis. Solti Tract. G. 179. 39. RLCan. Gen. Vis. Solti Tract. G. 196. 40. RL Can. Gen. Vis. Solti Tract. G. 194. 41. RLCan. Gen. Vis. Solti Tract. G. 181. 38