Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)
Szabó László: Egy mitikus lény településtörténeti háttere (a szecsko)
és ennek pusztájával Jászivánnyal tartottak fenn házassági kapcsolatokat, s Heves, Boconád népével csak e században keverednek a tanyákon élők a közös községhatárok mentén. De ugyancsak Jászszentandrás fogadta be a Boconád-Jászdózsa-Jászszentandrás között fekvő, önálló településként csak rövid ideig létező Pusztafogacs népét, amely Jászdózsáról és Boconádról népesült be a XIX. század második felében, s Boconáddal tartott fenn házassági kapcsolatokat. 23 Sem Jászárokszállás, sem Jászdózsa néphitében nem találkozunk a szecskoszerű lénnyel, s nem véletlen, hogy a szentandrásiak ezt a később megismert mitikus lényt minduntalan saját néphitrendszerük ismert alakjaival akarják azonosítani, boszorkánynak vélvén, az ellene hatásos praktikákat próbálták meg alkalmazni. Településtörténetileg tehát megvolt a hevesi és jászsági községek között az a kapcsolat, amelynek révén meghonosodhat Jászszentandráson is az ismeretlen nevű, de jól körülírható tulajdonságú lény a néphitben. 7. Az elmondottak után ki kell még térnünk a szecsko név eredetére, településtörténeti, etnikai hátterére, illetve arra, hogy Boconád környékén ez a név ismeretlen. BARNA Gábor a nevet kétségtelenül szláv eredetűnek tartja, ugyanakkor a szláv néphitből nem sikerül kimutatnia ilyen tulajdonságokkal rendelkező mitikus lényt. 24 E kérdésben mi sem tudunk állást foglalni, legfeljebb annyit tehetünk, hogy a vizsgált településeken megpróbáljuk megnézni összetételét, keresve, hogy szlávok vannak-e közöttük. Elvégezve ezt a szemlét több, valószínű, de bizonyosnak nem nevezhető, magyarázat is kínálkozik a néveredetre. a) A Boconádról és Hevesről elköltözött és Nagyivánban megtelepedő jobbágyok magyar nevűek. Az egy hevesi Vona család kérdőjelezhető meg csupán. 1722-ben a Vona családot Hevesen már összeírták, de ekkor a község lakossága még teljesen magyar. 25 1730-ban 21 sváb iparoscsalád költözött Hevesre, később pedig „csekély számban szlovákok is költöztek be Árvából, Jablonkáról, Szkárosból, Trucsányból". 26 BOROVSZKY Samu monográfiájában azt írja, hogy a XIX. század elején Becsky nevű plébánosuk még három nyelven prédikált (magyar-német-szlovák). 27 Ezt az adatot azonban a község történészei csak átvették mindig, de nem ellenőrizték, s SOÓS Imre két újabb munkája nem is veszi ezt figyelembe. 28 A szlovákok ottlétére azonban konkrétan is utal egy Huta nevű utca, amelyet GRÚZ János és BIKKI Béla úgy magyaráz, hogy valamely Huta nevű faluból származtak a lakosok, s a svábok Svábsor nevű falurészéhez hasonlóan eltérő nemzetiségük emlékét őrzi. 29 Hevesen tehát voltak szlovák telepesek. Ha nemcsak a szecsko név, hanem maga a hiedelemalak is szláv (szlovák) eredetű lenne, Heves történetében találunk rá magyarázatot. b) BARNA Gábor másik értelmezése szerint a seték, sotek cseh'házimanó' lehet a szó és a hiedelem alapja. A hevesi néphagyomány szerint a falu földesura Glöcklsberg császári ezredes helyben üveghutát tartott volna fenn, s innen ered a Huta helynév is. 23. Ua. 279. 24. BARNA Gábor 1979. 72.; Gyivicsán Anna szíves megerősítő szóbeli közlését erre vonatkozóan köszönöm! 25. HML. IV-7/b/l. öi.: 562. Heves község. 26. SOÓS Imre 1955. 38-39. 27. BOROVSZKY Samu (szerk.) 1909. 159. 28. SOÓS Imre 1985. 237.; SOÓS Imre 1975. 257-265. 29. BIKKI Béla 1936. 10-12.; GRÚZ János 1969. 19-20. -Vö.: PALOVICS Lajos-MAJOR Jenő 1981. Ez utóbbi etnikai kérdésben nem foglal állást a község történetével kapcsolatban. 388
