Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Szabó László: Egy mitikus lény településtörténeti háttere (a szecsko)

féle felfordulást okoz.'

2 A láthatatlan lény - bár Boconádon, Hevesen, Jászszentandráson nem tartják kísérteteknek a kárt okozó, láthatatlan lényeket - Boconád környéki tettei hasonlítanak a kísértetjárás néhány mozzanatára. BIHARI Anna idézte adatokon kívül Csépán is beszéltek olyan szellemről, amely éppen az edényeket dobálta le a falról. Fehérgyarmaton és Gulácson pedig a zörgő tárgyakat arrébb mozdító kísértetről vannak a hiedelemmonda katalógusában közölt adatokhoz hasonló feljegyzéseink. A zörgő, zajt ütő, tárgyakat elmozdító kísértet a katalógus szerint nagy területen ismert (a Dunántúltól a Sárrétig és Szatmárig, a palóc vidéktől a Duna-Tisza közéig). A hiedelemmondákat végigolvasva azonban lényegi különbséget kell látnunk a szecskoszerű lény és a zörgő éjszakai kísértet tettei között. A szecskoszerű lény nem éjszaka, hanem éppen nappal jelenik meg, többek szeme láttára borogatja fel a bútorokat, vagdossa oda a tárgyakat, szórja a szemetet vagy eleveníti meg a holt tárgyakat. A leírások szerint egészen sokféle cselekedete van, s közülük csak egyik, hogy az edényeket leveri a falról, összetöri őket és zajt csap, susog. Úgy véljük, a kettőt nem lehet azonosítani. Mind Nagyiván, mind Boconád környékén önálló, ettől különböző mitikus lényről van szó. A kettő között csak halvány szál jelenthet kapcsolatot. 6. Nagyivánt az 1596-ban Egert ostromló török hadak tették puszta területté. A XVII. század folyamán nem is népesült újra. A felszabadító háborúk után puszta területként jutott a kamarai adminisztráció kezére, majd az egri káptalan nyerte el. A káptalan 1712-ben megpróbálta újratelepíteni, s nyolc családot ekkor össze is írtak, 1721-1722-ben pedig 18 család élt itt. Ám a telepítés nem volt mégsem sikeres, mert a rendkívül rossz adottságokkal rendelkező, vízjárta területről a lakosok elvándoroltak, s újabb évtizedekig áll pusztán.

13 Osztozott volna Nagyiván is több hortobágyi község sorsában, ám az egri érsek fontos szerepet szánt a birtokában lévő pusztának: a Tiszavidék zárt református tömbjét kívánta fellazítani katolikusok betelepítésével. Tiszacsege, Egyek után Nagyiván, majd a reformátusok lakta, de birtokában lévő Tiszaörs e telepítési akciók főbb állomásai. 1755-ben indul meg az akció. A nagyiváni római katolikus anyakönyv első kötetében pontosan be is van jegyezve az első betelepülők neve, s a betelepítés oka, körülményei: „A török háborúk pusztításait, az eretnekség ízetlenségek Nagyiván 1755-re kiheverte, mert Mária Terézia királynő, Csáki Miklós esztergomi érsek, Barkóczi Ferenc egri püspök kormányzása idején ezt a helyet, Nagyivánt amely a kálvinista szekta eretnekségével van körülvéve, betelepítették, mint az egri káptalan saját birtokát. A káptalanok pedig 12-en vannak . . . (felsorolásuk következik). A hospesek pedig, akiket a telepítés alkalmával az egri káptalan bevezetett, ezek: 1. Martinus Kurutz,2. StephanusKováts,3. JozephusKováts,4. Michael Kováts, 5. Joannes Kováts, 6. Mathias Medve, 7. Gcorgius Csontos, 8. Georgius Czinige, 9. Josephus Czinige Boconádról jöttek, s ezekhez csatlakoztak mások, úgymint: 10. Stephanus Vona, 11. Georgius Kováts, 12. Joannes Kováts Hevesből, 13. Joannes Tót Császxó\, 14. Mathias Sigmund Dormándról. Mind hitbuzgó katolikusok és papot kértek az egri püspöktől. . ."'

4 12. BIHARI Anna 1980. 33. Dános, Karcsa, Tótkomlós, Tiszasas, Gyúró, Kaposvár, Bánk, Örhalom, Szebény, Sárrétudvari, Üllés helyekről közli adatait. 13. SOÓS Imre 1955. 45.; LADÁNYI Miksa (szerk.) 1936. 233-235. 14. A nagyiváni rk. plébánia iratai. Anyakönyvek I. l.;HML. Úrbéri vizsgálati iratok. Tiszai járás. 42. sz. 386