Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Barna Gábor: Fogadalmi tárgyak (offerek) magyar búcsújáróhelyeken

A Sopron megyei Lorettóban már a XVII. század közepén egy beteg aranyszivet és gyertyát ajánl fel Máriának. A XVIII-XIX. században számos fogadalmi ajándékot ismerünk Celldömölkről, Bodajkról, s sok más kegyhelyről. Ezek egy részéből készítettek koronát a kegyképek, kegyszobrok megkoronázására, illetőleg a XVIII. század végén II. József rendeletére nagyon sok helyen elkobozták őket, s a vallásalap növelésére fordították. A sasvári Piéta 1743-ban készült metszetén mankókat, karokat, lábakat, mellet, szemet, szívet, imádkozó családot, pisztolyt ábrázoló fogadalmi jegyek vannak." JORDÁNSZKY Eleknek a múlt század elején kiadott, s a Máriás búcsújáróhelyeket ismertető könyvében több kegyképnél látunk offereket is, amely az ajándékozási gyakorlat meglétére utal. A Pozsony-Mályuti, Kálvária alatti kegyszobor, a sasvári Piéta, a gyöngyösi Piéta szobrainál szíveket látunk a metszeteken, a szekszárdi kegyképen a szív mellett egy térdeplő férfit is. A legtöbb offert a Pétervárad melletti Tekia Havi Boldogasszony kegyképérői készített metszeten látjuk: ház, kezek, karok, lábak, szemek, korona és felismerhetetlen egyéb tárgyak.'

2 Bodajkon a fogadalmi ajándékokat: szíveket, kezeket, lábakat, szemeket a XIX. század elején az egyházi hatóság értékesítette. Számuk azonban gyorsan gyarapodott. 1823-ban már magán a képen 8, a kegykép körül 11, az oltáron 14, míg magában a templom kincstárában 25 fogadalmi tárgy volt található aranyból és ezüstből. Ezeket a század végén zárható üveges szekrénybe helyezték. Köztük látható a tüzes ujjaktól megégetett ruhadarab is, a kegyhely különleges tárgya.'

3 A nemesfémből készült offerek csaknem mindegyik nagyobb búcsújáróhelyünkön megtalálhatók. Csíksomlyón a kegyszobor mellett a szentély falán hatalmas táblákra erősítve több száz darab látható, méretben is nagyon különbözőek. A legrégebbiek a XVIII. század közepéről valók. '

4 Kassán az orsolya apácák templomában, s a Kassához közeli Kisfalu (Sáros m.) búcsújáróhelyén voltak ezüstből, aranyból készített fogadalmi tárgyak. Ezek bekerültek a kassai múzeumba. A tárgyak egy más részét pedig már az ajándékozása idején a kegyképre akasztották, s máig is rajta láthatók. Ez a gyakorlat több kegyhelyünkön (Kisfalu, Radna) is megfigyelhető volt. Kékkő Fájdalmas búcsújáróhelyén a kegy kép mellett üveg alatt láthatók a nemesfém offerek. BALOGH Ágoston Csiklóvárról szólva kiemeli az ezüstofferek: szemek, szívek, lovak, lábak, fogak nagy számát. Vannak ezüst alakok Bács ferences templomában, s a lőcsei Máriahegyen is,

15 Máriagyüd szentélyében és a nagyszombati Szent Miklós-templom Mária-kápolnájában is. Földrajzilag tehát az egész történeti Magyarország területén. Anyaguk miatt elsősorban a módosabb nemesi és polgári családok tudtak felgyógyulásuk emlékére hálából ilyen értékes tárgyakat csináltatni. Az elmúlt évszázadokban a főúri, polgári és a népi gyakorlat egymás mellett élt. A korábbi viaszofferek nem maradhattak fenn, mert belőlük a kegyhely papsága gyertyát öntetett. Túrán az a hiedelem él, hogy mire az így öntött gyertya elég, a beteg is meggyógyul.

16 Századunkban épp az vezethetett a viaszofferek viszonylag gyors visszaszorulásához, hogy helyette mindmáig legtöbben viaszgyertyákat vásárolnak és ajándékoznak a kegytemplomnak. Teljesen megszűnt a nemesfém offerek ajándékozása, szerepüket a nemesfém ékszerek vették át. Lehetséges, hogy a viaszofferek egyik kialakítója, vagy korabeli változata a bárány 11. SZILÁRDFY Zoltán 1984. 25. kép 12. JORDÁNSZKY Elek 1863. passim. Idézi: VAJKAI Aurél 1942.136-137.; A könyvnek múlt század közepi (1863) kiadását idézzük. 13. Kuthv István kézirata a székesfehérvári püspökség könyvtárában. 14. BOROS Fortunát 1943. 76-78. 15. BALOGH Augustinus 1872. 553-554.; BELLOSICS Bálint 1908. 97. 16. SCHRÄM Ferenc 1972. 79. 24 Az egri múzeum évkönyve 369