Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Fajcsák Attila: Adatok a szüreti koszorúhoz

Fajcsák Attila ADATOK A SZÜRETI KOSZORÚHOZ Az egri szőlőművelés szokásainak, hiedelmeinek gyűjtése és azok más borvidékekével való összevetése során figyeltünk fel arra, hogy a magyar néprajzkutatás idáig még nem foglalkozott a szüreti koszorúval. Ezt a hiányosságot a közelmúltban napvilágot látott Magyar Néprajzi Lexikon sem próbálta enyhíteni, ugyanis nem közöl külön szócikket a szüret jelképéről, ugyanakkor az aratási koszorúról e helyen sem feledkeztek meg. Valószínűnek tartjuk, hogy ez utóbbiról azért születhetett már korábban több publikáció

1

, mert viszonylag gazdag emlékanyag maradt fenn múzeumi gyűjteményekben, szüreti koszorú viszont a szőlő romlandósága miatt egy sem. Mint dolgozatunk címe is elárulja, nem célunk átfogó történeti, folklorisztikai elemzést készíteni. Nézetünk szerint a téma alaposabb kifejtése egy komolyabb értekezés kereteit kívánná meg. Úgy véljük azonban, hogy vázlatszerű, adatközlő munkánkban a rendelkezésünkre álló adatokból már most körvonalazhatók a magyar szüreti koszorúk főbb típusai. Az alábbiakban adalékaink kronológiai sorrendjében vizsgáljuk a szüret jelképét, ami természetesen nem feltétlenül jelenti a koszorúk történeti fejlődésének útját. Ennek tisztázása, sok más feladattal együtt a jövő kutatására vár. I. „Még a' múlt héten nagyobb részént végbe ment a' Pesti és Budai Szüret. Mellyet a' bornak jóságához és bőségéhez képest sok Szőllős Gazdák nagy vígsággal végeztek. Tudniillik tiszta fejérbe öltöznek a' Szedő Leányzók, és pántlikákkal, virágokkal ékeskedve musika, és kurjongatások közt járják végig a' Várost. A' Puttonyosok ketten, vagy négyen viszik a' Szedő Koszorút (Leser Kranz) melly Szőllő fürtökből, téli zöldből és virágokból szokott köttetni. Ezen dorongokon vitt diadalmi jel a' Szőllős Gazdánál fel függesztetik, a' munkások pedig késő éjszakáig a' musika mellett vígan mulatoznak. Ezen Koszorú néha tsak egyes, néha pedig kettős is. Kerekdeden egymásba vagyon fonyva és mintegy kettős karika egy üres golyobisot képeztet. Különböző tehát a' téli szalmára fonytt szőllő fürtöktől, és Nyelestől, mellyet néhol a' Gazdáknak első ebédnél szoktak a' Szőllő mívesek be mutatni szüretkor, és a melly harang formára kerített belől üres, köröskörül pedig szőllő gerezdekkel megrakott készület. Közepén belől egy fa megyén keresztül, melly nyel gyanánt szolgálván Nyelesnek nevezte az ajándékot is"

2

. 1. MADARASSY László 1928. 83-93; MADARASSY László 1931.1-7; F. GYÖRGYI Erzsébet 1982. 3-4; Magyar Néprajzi Lexikon, 1. 133. 2. Hazai Tudósítások.. . 1807. 277-78; Az idézet első felét közli ZOLTÁN József 1963. 188. 23 Az egri múzeum évkönyve 353