Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Bereznai Zsuzsanna: Adatok a házkultuszhoz

vasváradon „mikor új házba költöztünk, betettünk egy macskát, meg is döglött. Mert azt mondták, hogy vagy a macska döglik meg, vagy valaki meghal a családban. Visszament a régi házba és ott döglött meg a padláson".

69 Ostoroson is macskát dobtak be az ajtón és bezárták éjszakára, hogy az haljon meg leghamarább.

70 Markazon mondták, amikor a ház elkészült, hogy „ne feküdjenek bele". Macskát tettek az ágyra, hogy az aludjon ott először.

71 Egerszóláton a ház felépülése utáni első éjszakára libát vagy macskát dobtak be az ablakon. Másnap már a család is beköltözhetett.

72 Egerszóláton az is előfordult, hogy nem állatot, hanem kenyeret és sót raktak be az új házba az első éjszakára. „Ha valaki nem a maga telkén épített, hanem egy előző tulajdonos telkén, akkor ha reggelre eltűnik a kenyér és a só, akkor a tulajdonos bele van nyugodva" a házépítésbe.

73 Markazon úgy tartották, hogy aki az új házba először beviszi az asztalt, az hal meg először. Ezért olyan személlyel vitették be az első bútordarabot, az asztalt a házba, aki nem tartozott a családhoz.

74 Ostoroson „ha új házba megyén a család, akkor először disznóhúst és kenyeret visznek be az asztalon, sült disznóhúst, hogy szerencséjük legyen és el ne hagyj a a családot a kenyér és a hús" ,

75 Egerben kenyeret és bort vittek be asztalon a házba legelőször. Terítettek és ettek is belőle.

76 Tarnaleleszen kenyeret és füstölt húst vittek be először az új házba.

77 Bodonyban azt mondták, hogy az első héten ki mit álmodik, azt feljegyzik, és abból tudják meg, hogy jó vagy rossz lesz-e az élet az új házban.

78 Tarnaleleszen amikor először belépett a család az új házba, akkor imádkoztak egy Miatyánkot és egy Hiszekegyet.

79 Novajon „amikor 1950-ben az új házba legelőször beléptünk, akkor letérdepelt az egész család és a Szent Olvasót elimádkoztuk. Én, az uram és a gyerekek".

8() A házépítés befejeztével sok helyen „végzési vacsorát" adott az építtető, vagy pedig a házszentelőhöz kapcsolódva vendégelte meg a mesterembereket és az építkezésen segítséget nyújtókat. Az is előfordult, hogy a „végzési vacsorán" a mesterembereket és a segítséget nyújtó ismerősöket, a házszentelés során pedig csak a rokonokat látták veni 69. Saját gyűjtés, 1986. 70. Saját gyűjtés, 1986. 71. Saját gyűjtés, 1986. 72. Saját gyűjtés, 1986. 73. Saját gyűjtés, 1986. Európa-szerte elterjedt szokás, hogy a beköltözéshez, az új ház birtokbavételéhez a kenyér és a só is hozzátartozik. A kenyér és a só az élet elengedhetetlen tartozéka, s az új házban elsőnek bevitt és elfogyasztott kenyér a lakók szerencséjét kívánja biztosítani. Másfelől a só gyakran szerepel a rontással szemben óvó funkcióban. N. Yorkshireban az új házba való belépéskor egy kis darab egész kenyeret és egy tálka sót visznek körben a szobákon, hogy szerencsét vigyenek a házba. (M. A. RADFORD 1949. A Foundation Sacrafice címszó alatt.) Zakarovce faluban is először asztalt és kenyeret kellett bevinni az új házba. (CAJANKOVA 1956. 483.) Los Angelesben a zsidók az új házba való beköltözéskor először kenyeret, sót és cukrot visznek be. (Wayland D. Hand, 1960. 317-318.) Boldogon úgy tartották, hogy kenyeret és sót kell először bevinni az új házba. (ENA 1228-70.) A doboziak az asztalon bevitt kenyeret annyi részre vágták, ahányan voltak és elfogyasztották. (Saját gyűjtés, 1986.) Fertőrákoson a „gazda" beköltözéskor először sót vitt be az új házba. Ahogy belépett a házba, a sót elhintette az ajtón belül. (Saját gyűjtés, 1986.) 74. Saját gyűjtés, 1986. 75. Saját gyűjtés, 1986. 76. Saját gyűjtés, 1986. 77. Saját gyűjtés, 1986. 78. Saját gyűjtés, 1986. 79. Saját gyűjtés, 1986. 80. Saját gyűjtés, 1986. 22* 339