Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Bodó Sándor: A fogatok szerepe a paraszti társadalom ünnepein

Bodó Sándor A FOGATOK SZEREPE A PARASZTI TÁRSADALOM ÜNNEPEIN A „Palócföldi lakodalom" című monográfiájában BAKÓ Ferenc érinti a parasztság ünnepein használt fogatok kérdését. A kelengye szállításáról írva megjegyzi hogy a „legrégibb emlékek szerint az ágyat mindig kocsival vitték el, akinek nem volt fogata, valamilyen ellenszolgáltatás fejében gondoskodott róla". Később még annyit említ meg, hogy „a kocsit szinte mindenhol lovak húzták, de századunk elején a nógrádi Patakon felbokrétázott ökrök is, az egyik hátán egy tréfálkozó férfi ült."

1 BAKÓ Ferenc írásához kapcsolódva röviden áttekintem a paraszti társadalom ünnepein alkalmazott fogatok kérdését. Szarvasmarha és ló vontatta szekerek, kocsik egyaránt szerepet játszottak az ünnepek lebonyolításában. A gondos parasztgazda a legnagyobb dologidőben is ügyelt arra, hogy az udvaráról fogatban kilépő ökrei, lovai ápoltak, gondozottak legyenek. Természetszerűleg fokozottan érvényesült ez ünnepi alkalmakkor. Hazánknak azokon a tájain, ahol még a XX. században is jelentős szerepe volt az igás szarvasmarhának, így a Dunántúl nyugati felében és Erdélyben, négyes ill. kettes ökörfogatokat vettek igénybe ünnepeken. Az ország középső területein pedig négyes, ill. kettős lófogatokat alkalmaztak, a hámos lovak azonban itt sem tudták teljesen kiszorítani az ökröket a paraszti élet ünnepei során igénybe vett fogatokból. Lakodalmak kelengye- és vendégszállításai alkalmával korábban minden bizonynyal széleskörűen ökörfogatok vonták a szekereket, adataink azonban csak Erdélyből, palóc területről és Mezőkövesdről maradtak fenn. Erdélyben, Szolnok-Doboka, Kolozs megyékben, a Kis-Küküllő vidékén feldíszített ökrösszekéren vagy szánon, felcsetenyézett ökrökkel szállították a menyasszony ágyát. Az ágy vitelnél cifrajáromba fogták az ökröket, s általános szokás volt a járom feldíszítése. Zöld ágakat: pl. fenyőt, vagy csokorba fogott zöld gallyakat tűztek az iga bélfájához, a járomvégekhez. Az ökrök szarvára bőrtokkal ellátott piros bojtokat, nyakába csengőt is kötöttek. Az ugyancsak erdélyi Sóvidéken a múlt század végéig ökörszekéren vitték a násznépet, s a XX. század elejétől váltottak lovasszekérre, majd napjainkban gépkocsira. Egykor azonban „a fehér ökröket tisztára pucolták. Szarvaikra puszpángból koszorút fontak. A külső szarvra fejkendőt kötöztek, a jármokat is kidíszítették. A kocsikerekeket színes papírral fonták be."

2 Kalotaszentkirályon a kelengye elszállításához - mint FÉL Edit és HOFER Tamás írja - két fogat (egy ökrök és egy lovak által vont) állt elő. „Az elsőbe hat ökör van fogva, az egész falu legszebb magyar fajtájú fehér széles szarvú állatai. Mindhárom pár jármába, a középső járomszeg mellé embermagasságú szép növésű fenyőfa van ül1. BAKÓ Ferenc 1987. 96-97 2. MADÁR Ilona 1983. 224-225. 20 Az egri múzeum évkönyve 305