Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)
Cs. Schwalm Edit: A Heves megyei summások életmódja
Gyakran meglátogatták a közeli tanyákat, ha tudták, hogy ott saját falujukból jött summáscsapat van. Megbeszélték a szállás- és munkakörülményeket, az ellátást. Kipanaszkodták magukat, ha elégedetlenek voltak a sorsukkal. Utolsó nap búcsúestet tartottak. Jobb volt a vacsora és italt is kaptak az uradalomtól. Ezen részt vettek a tanyán lakó cselédek, béresek is. A summásdalokat már néhány helyen említettük (pl. a búcsúzásnál, indulásnál, az élelmezés körüli visszaéléseknél stb.). Nagyon szorosan hozzátartozott a summások mindennapi életéhez, ezért néhány jellegzetességéről szólnék még - a teljesség igénye nélkül. Nagyon jól összefoglalja és tipizálja Borsai Ilona. 7y A summásdalok szövegeihez az alapötletet a katonadalok adták, a summások életének sok mozzanata hasonlított a katonáskodó legényekéhez. Minden alkalomhoz megvolt az odaillő dal. A sort a búcsúzó nóták kezdik. Pl. Majd ha a fa háromszor leveledzik. . . Ezt követik a vonatos nóták. Pl. Ez a vonat most van indulóban . . . Míg meg nem érkeztek a gazdaságba, a vonaton is végig énekeltek otthoni dalokat, de a summásmunkáról szóló dalokat is. Az elhelyezkedést, szálláskörülmény'eket is dalba foglalták. Pl.: „Kelet felől derűs az ég alja, A summásnak szalma a feje alja" 8 " Munkába menet és jövet is szokás volt a dalolás. „El is várták, hogy dalolva menjünk!" Esténként a hodály előtt, szombaton és vasárnaponként a cuháréban daloltak. De legjobban a hazautazást várták. Újra előkerültek a vonatos nóták, de már más, vidámabb szöveggel. Pl.: „Megy a gőzös, ripeg-ropog a kereke, Látod-e babám, látod-e babám, Én is megyek hazafele. " Hl El is várták, hogy dalolva érkezzenek haza, mert különben megszólták őket: „Hé, tán ti szöktetek az uraságtú? Hogy ilyen csendbe jöttetek?" 82 A summásdalok témaköre is igen gazdag. Kiénekelték a munkásokat hajtó intézőt (talán erről szól a legtöbb summásnóta), a summásgazdát és a szakácsnőt, az élelmezést, a romlott húst, fűszer nélküli ételt, ellopott élelmiszert a különleges eseményeket, pl. balesetet, hirtelen halálesetet, lopást stb. De sok dal szól a szállásról, s a nehéz munkáról. A summásidő leteltével fogadkoztak: „Isten vele intéző úr, mi már elmegyünk, De igaz, hogy ide többet vissza nem jövünk!" Hazamentek, kipihenték a summásélet fáradalmait. S mikor a következő télen újra megjelent a kisbíró és kidobolta, hová lehet szerződni, ismét ott álltak a summásigazolványokkal a szerződést aláírni, mert kellett a kenyér. 79. BORSAI Ilona 1968. Szép summásdalanyagot tartalmaz NEMCSIK Pál 1975. 80. ENA 1749-74. 81. ENA 1972-77. 82. KOÓS Imre 1960. 177. 296
