Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Cs. Schwalm Edit: A Heves megyei summások életmódja

Az ételek elkészítésére nem fordítottak nagy gondot. A zsírt, fűszereket, de sokszor még a főzeléket is kispórolták a szakácsok. A zsír nélküli, száraz tésztát, amire rátették az összetört főtt krumplit vagy pirított grízt, nehezen lehetett megenni. („Én bizony evésnél mindig megvártam a másodikat, beleöntöttem a levesbe, így tudtam csak megenni!" - mondja egy felsőtárkányi adatközlő.) A bablevesben alig úszkált néhány szem bab.

63 A summásgazda mindig tartott egy vagy két disznót, ami az ételmaradékon hízott meg. Azért volt híg a summások étele, hogy sok legyen a moslék. Az ebédet ökrös szekérrel vitték ki a földre, nagy faedényekbe, kiselejtezett tejeskannákba rakva. Mire kiért, a zötykölődéstől sokszor olyan lett, mint a moslék, és kihűlt. A bandagazda felügyelete alatt az egyik gazdasszony osztotta az ebédet. Általában négyen vagy hatan ettek egy közös fatálból, az 1910-es évektől zománcos tálból. Innen a neve is: hatostál. Kb. az 1930-as évektől vittek magukkal otthonról tányért, utána személyenként abban kapták az ételt. Evőeszköz is a sajátjuk volt. A lajtból engedett hideg vízzel öblítették ki a tányért és evőeszközt, de sokszor csak este mosták el a tanyában. Kapkodva, szinte egymás elől szedve ettek. A lányoknak még itt is vigyázni kellett az étkezéssel, figyelték őket az idősebb asszonyok, s inkább éhen maradtak, mintsem hogy azt mondják rájuk, hogy nagyétkűek. Az ebédosztás is gyakran adott okot a torzsalkodásra. A rokonoknak, ismerősöknek vagy a falubelieknek adta az étel javát, a zsírosabb részét, aki osztotta. A többinek csak az alj a jutott. Szerencsésebb volt az a summáscsapat, ahol kevesebben voltak és csak egy falubeliek, akik ismerték egymást. Itt kevesebb volt a visszaélés az élelmezés körül és a koszt is jobb volt. Igen sok summásdal szól a romlott húsról, szalonnáról, az ellopott, eladott élelmiszerekről: „Intéző úr, a mindenit magának! Ne adja a büdös húst a summásnak, Vagy egye meg, vagy adja a kutyának, Ne annak a hathónapos summásnak!"

64 Juli néni ha bemegy a piacra, Piros papucsot húz a lábára, Piros papucs csak azt csattogja, Nem jutott a bablevesbe paprika!"

65 63. „A bablevesben, - amiből egy héten nyolcszor volt - annyi bab volt, hogy mikor hat kanál szolgálatba lépett, a bab vándorútra kelt a tálban és egy kanál levesbe két-három szem babnál több nem jutott." KOÓS Imre 1960. 43. Az Ostorosról 1936-ban Szolgaegyházára szerződött summások heti étrendjét is ismerteti: Ebéd: Vacsora: Hétfő: savanyú bableves és nokedli hússal bableves Kedd: húsleves tésztával és majomfogó sav. bableves Szerda: bableves és krumplis metélt krumplileves Csütörtök : húsleves tésztával és paszuly bableves Péntek: bableves és krumplinudli sav. bableves Szombat : húsleves tésztával és paprikáskrumpli bableves Vasárnap: gulyásleves vagy húsleves tésztával KOÓS Imre 1960. 42. 64. TANNER József 1961. 45. 65. ENA 1139-79. 19* 291