Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Cs. Schwalm Edit: A Heves megyei summások életmódja

A mezőgazdasági munkások munkaereje jogosulatlan kihasználásának meggátlásáról szóló 1923. évi XXV. törvénycikk tartalmazza: semmis az a szerződési megállapodás, melyben az áll, hogy a munkásnak meghatározott ellenszolgáltatás nélkül kell valami munkát teljesítenie, de ha a megállapodás alapján teljesítette, a megfelelő bért követelheti. Mégis találkozunk 1930-ban is olyan szerződéssel, mely kimondja: „Tartoznak egész részes aratók a hordást is teljesíteni fizetés nélkül."

31 Természeti csapás, rossz időjárás, elmaradt munkák stb. esetén a munkások semmiféle kártérítést nem kaptak, ezzel szemben „... a vállalkozó munkások e szerződés teljesítésének, illetve a munkaadó esetleges kárának biztosításául egyetemlegesen lekötik bárhol található összes ingó és ingatlan vagyonukat" .

32 De ugyanezt olvashatjuk egy 1879-es felnémeti aratási szerződésben is: „... lekötjük minden ingó és ingatlan s bárhol található vagyonunkat az általunk okozott károk megtérítésére".

33 A visszaélések megszüntetésére az 1923. évi XXV. törvénycikk 2. §-a azt is kimondja, ha az alacsony bérekből a munkások nem tudnak megélni, kérésükre a földművelésügyi minisztérium elrendelheti a legkisebb napszámbért. Erre hivatkozva kérik a füzesabonyi földmunkások 1924-ben legkisebb napszámbérük megállapítását. „Községünk területén a mezőgazdasági munkabérek oly alacsonyak, hogy abból családos munkás megélni képtelen. ... Az érseki uradalomban dolgozik mintegy 120 summás, akiknek havi járandóságuk 100 kg búza és 1 kg szalonna. Az alacsony fizetés miatt ezek a munkások a múlt héten már annyira el voltak keseredve, hogy egyenként szöktek meg a munkából s a csendőrök szedték össze őket." A földművelésügyi minisztériumban irattárba helyezték a kérvényt, anélkül, hogy válaszoltak volna.

34 A szerződések ellen, bármennyire is előnytelen volt, mégsem mert senki szólni, mert igen könnyen visszadobták a munkakönyvét. „Örüljünk, hogy van hová aláírni a nevünket és dolgozhatunk a nagyságos földesuraknak, bérlőknek ... Hiszen voltak az utóbbi években olyanok is, akik addig vártak jobb szerződésre, hogy semmilyet sem kaptak."

35 ///. Summástoborzás, szerződéskötés. A summásgazda Heves megyéből szinte az ország minden részébe jártak summásnak. A következőkben - a teljesség igénye nélkül - azokat a helyeket tekintjük végig, ahová leggyakrabban és legtöbben szegődtek. A megye nagybirtokai - a cselédek és napszámosok mellett - elég sok summást is foglalkoztattak. így pl. az egri káptalan vagy az egri Érseki Uradalom.

36 De a közel félszáz 1000 kh-on felüli birtokon is - köztük nem egy több ezres - sokan találtak munkát. Heves megye 1000 kh-on felüli birtokosai közül Károlyi Mihály gróf több, mint 10 000 holddal rendelkezett - főleg a Mátrában és a Mátra lábánál. Borhy György közel 10 000 holdas birtokán Gyöngyöstarján környékén, valamint Hatvany-Deutsch báró Hatvan környéki birtokain, főleg Nagy gomboson, több száz summás dolgozott. De a Tárnáméra, Heves, Adács, Csány stb. határában lévő nagybirtokok is sok summáscsapatot fog31. HmL. Letétek. IV-417/26. 2382. sz. 2. 32. HmL. Letétek. IV-417/26. 2382. sz. 2. 33. BALASSA Iván 1985. 313. 34. Parasztsors, parasztgond 1919-1944. 1960. 54-55. 35. KOÓS Imre 1960. 25. 36. Parasztsors, parasztgond 1919-1944. 1960. 54-55. 283