Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Varga Marianna: Vászonruhák tisztítása az Ipoly mentén

Mátraderecskén a szennyes ruhát a kamrában gyűjtötték össze. Erre a célra egy rúd szolgált, melyet két léccel erősítettek a mennyezet gerendájához. Azt a mennyiséget, amit egy alkalommal mostak ki egy bandának nevezték.

14 A ruha beáztatását, szappanozását, lúgozását a gazdasszony egyedül végezte, legfeljebb a legtapasztaltabb menyecske segítségét vette igénybe. A mosást a menyecskék közösen végezték. A lúgozás előtti napon a vászonneműt hideg kútvízben, vagy langyos szódás vízben dézsában vagy teknőben beáztatták. „Beszappanoztuk, hogy a szenny meg a piszok belőle könnyebben kijöjjön."

15 Például az ingek nyakát, kézelőjét, mellét háziszappannal megdörgölték, majd szappanozás után tették a többi ruha közé. Másnap reggel felállították az udvaron a lúgzókádat, amelyet két különálló lábból képzett állványra helyeztek, őrhalomban a fakádat négy lábra állították. Kemencén a lúgozót a három lábon álló dézsa jelentette. Mátraderecskén a 62-250 literes fakádakat vásárokon, főleg Párádon és Pétervásáron vették, de vándorkereskedők is árulták és helyi kádármester is készítette. A kádnak bükkfából házilag külön lábakat készítettek.

16 A lúgozókád alsó felére a lukba szakált dugaszoltak. A „szakái" 30 cm hosszú akácfa, szalmával körültekerve. Kemencén csurgót csináltak a szivárgó lúg kivezetésére. A csurgó: egy fapálcikára rongyot kötöttek, és így az az alsó lyukon át kilógott a vízgyűjtő edény felé.

17 Cserepekkel kibélelték a lúgozókád alját, hogy a „csurgóra", illetve a „szakálra" ne nehezedjen rá a nedves ruha. A cserepeknek azért is volt jelentősége, hogy a ruha ne ragadjon a fakad aljához (1. kép), őrhalomban legalulra egy hitvány pendelyt tettek, azt követték a gatyák, pendelyek, vászon alsók, szűk gatyák, lepedők, törülközők, abroszok, férfi és női ingek különböző fajtái, a használt pamutos vásznak, végül felülre az erős, munkában nagyon bepiszkolódott „emberingek" kerültek. (2. kép). Dejtáron „ahogyan kézreesett a ruha, úgy rakták be sorba", Balassagyarmaton a lúgzókádba legalulra egy nagy lepedőt tettek, azután jöttek az abroszok, a gatyák, a pendelyek, a férfiingek, a női ingek és az apróságok.

18 1. kép. A lúgzókád 2. kép. A szennyes ruha cserepekkel való kibélelése betétele a lúgzókádba 14. KAPCZÁR Róza 1978. 62. 15. Adatközlő: Ballá Ignácné, Hegedűs Ilona (sz. 1900) őrhalom 16. KAPCZÁR Róza 1978. 62. 17. KAPCZÁR Róza 1978. 62. „Derecskén szakáll volt a neve." 18. Adatközlők: Mituk Gáborné (sz. 1871) Dejtár, özv. Raksa Györgyné, Leszenicki Mária (sz. 1870) Balassagyarmat. 267