Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Varga Marianna: Vászonruhák tisztítása az Ipoly mentén

Varga Marianna VÁSZONRUHÁK TISZTÍTÁSA AZ IPOLY MENTÉN A vászonruhák tisztításának hagyományos módját az Ipoly menti községekben a még meglevő gyakorlat és a szóbeli hagyományok alapján gyűjtöttem fel az 1950-es években, örhalomban 1952-ben fotókon is rögzítettem a már ott is ritkaságszámba menő mosási módot,

1 melyre az 1984-1985-ös gyűjtőútjaim alkalmából csak a legidősebbek emlékeztek. A palóc nagycsalád életében a vászonruhák mosását a menyecskék végezték a ház asszonyának irányításával. A menyecskék közösen lúgoztak, mostak, s ha kevesen voltak, napszámost fogadtak. A nagycsalád felbomlása után a közeli rokonság egymást segítette. Az 1940-es években egyes nagygazdáknál még egyszerre hatan is mostak. MORVAY Judit „Asszonyok a nagycsaládban" című könyvében leírja, hogy mennyire jelentősnek tartotta az asszonyok közösen végzett munkájában a vászonruhák mosásának hagyományos előkészítését, a munkakörülményeket, a technikai folyamatokat, melyek szinte teljesen megegyeztek az Ipoly menti falvak munkamódszerével.

2 MORVAY Judit a mátraalji települések közül elsősorban Bodony, Maconka, Mátraballa, Mátraderecske, Nagybátony községekben végzett gyűjtéseket.

3 KAPCZÁR Róza: „A víz szerepe a paraszti háztartásban és a faluközösség szokásaiban" című dolgozatában a Mátraderecskén szokásban volt mosási folyamatot ismerteti.

4 SZOLNOKY Lajos-PÓCS Éva a vászonneműek hagyományos tisztítási módjának nevezi a mosást.

5 Az év mosási alkalmait a hagyomány és a vászonruha mennyisége döntötte el. A jobb módú gazdák az Ipoly mentén évente három-négy, de legfeljebb hat alkalommal mostak. Balassagyarmaton karácsony, farsang, húsvét, pünkösd és aratás előtt, majd aratás után is mostak. A szegények majdnem minden hónapban, sokszor még gyakrabban is, ahogyan kevesebb ruhájuk megkívánta. A mátraalji palócoknál a múlt század 1. Az Ipoly melléki palóc falvak ingviselete. I. rész: Őrhalom és Hugyag község férfiingviselete a XIX. századtól a XX. század ötvenes éveiig. Egyetemi szakdolgozat. (ELTE) Kézirat, 54. p. (1952), teljes kézirat 135. p. (1953). A hagyományos mosás és mángorlás fényképeken való rögzítésében az akkori Népművészeti Intézet Néprajzi osztályának vezetője volt 1952 őszén segítségemre. Muharay Elemér ismerve szakdolgozatom témáját, leküldte Pásztor Béla fényképészt a felvételek elkészítésére. A Néprajzi osztály megszűnésével a negatívtár, a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató csoportjának fotóarchívumába került, Martin György közreműködésével. A közléshez való hozzájárulást Pesovár Ernő osztályvezetőnek köszönöm. 2. MORVAY Judit 1956. 49-51. 3. MORVAY Judit 1956. 8. 4. KAPCZÁR Róza 1978. 5. SZOLNOKY Lajos-PÓCS Éva: Mosás. Magyar Néprajzi Lexikon III. 643-645. 265