Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Kisbán Eszter: „Köleskását hoztam, mégpedig cukrozva…” (A cukor bevezetése a parasztoknál Magyarországon)

nunk, hogy tulajdonképpen nem terjedt el. Mindennapi reggeli kávéról parasztoknál Magyarországon 1900 előtt nem tudunk.

77 Gyakoribb cukorfogyasztás 1900 után A hazai cukorfogyasztásnak abban a növekedésében, ami 1900-1914 között megmutatkozott (4 kg átlagfogyasztásról 8 kg-ra), nemcsak az akkor létszámában dinamikusan növekvő ipari munkásság, de - ekkor először - már a prasztság is érezhetően részt vett. Megszaporodtak formában és gyakoriságban a cukros ünnepi ételek és megkezdődött a mindennapi fogyasztás. A folyamat azóta is tart. Ezt a kiterjedést itt most nem tudjuk részletesen bemutatni, csak röviden utalnék az 1920-as évek elején egymástól távoli vidékeken berobbanó süteménykészítésre új süteményekkel, a kezdődő cukros lekvárfőzésre, későb befőttkészítésre. Közben a korábban csak nagyünnepi édes tészta vasárnapi étel lett, s legalább az asszonyok és gyerekek egyre többfelé ettek vagy ittak reggel édes kávét. Feldolgozott édesipari terméket parasztok a század legelején már vásároltak alkalmilag, így például Kecelen cukortojást a húsvéti locsolóknak.

78 A paraszti cukorhasználat szakaszai A korai újkortól a répacukorgyártás kibontakozásáig Magyarország a cukorellátás szempontjából kedvezőtlen helyen feküdt. A legközelebbi nagy szállító Hamburg volt. Ez a körülmény minden társadalmi rétegnél alacsonyabban tartotta a fogyasztást, mint az ellátó központok közelében. A magyar parasztság cukorhasználatáról a XVIII. század végétől vannak források; városi mesteremberek, sőt náluk szegényebb és alacsonyabb állású városi rétegek XVII. századi cukorhasználata is azt valószínűsíti, hogy parasztoknál sem az első forrás idején kezdődött. Viszont luxuscikk maradt mintegy 1900-ig. A paraszti cukorhasználat hosszú első szakaszában hagyományos ételekre, kására, bélesre, fánkra került nagy ünnepen cukor, lehetőleg kívülről jól látható formában. Használata sem kötelező, sem általános nem volt, de rangot, presztízst jelentett. A vőfélyversek, melyek a cukor jelenlétét kiemelték, egyúttal mintát, példát is állítottak. A második szakasz kezdetén a cukor még mindig luxuscikk szerepű, de már lényegesen könnyebben elérhető. A használat rangja, presztízse szolgálatába ekkor már új cukros ételformákat, nagyünnepi tortát, szórványosan kávét, későbben új cukros süteményeket állítottak. Az égetett cukorból készült grillázs torták a célnak különösen megfeleltek. Párhuzamosan, kb. 1900-tól megkezdődött a cukor gyakoribb használatba vétele, nagy ünnepek mellett hetente vasárnap, majd végül a hétköznapokon is. A szakaszok időhatárai mind a paraszti rétegek, mind az egyes tájak közt egymásba csúsznak az egyenlőtlen fejlődés következtében. Az eltérések azonban csak pár évtől pár évtizedig terjednek. Ez a dolgozat elsősorban az első szakasz viszonyainak felderítésére törekedett; a második és harmadik szakasz eseményeinek, ünnepeinek és hétköznapjainak részletesebb felderítése elsősorban a helyi fejlődésről adhatna tanulságos képet. 77. A kávé bevezetéséről a különböző társadalmi rétegeknél Magyarországon KISBÁN Eszter 1987. 78. MORVAY Judit 1950. ; KNÉZY Judit 1977. ; KISBÁN Eszter 1984. 17* 259