Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)
Kisbán Eszter: „Köleskását hoztam, mégpedig cukrozva…” (A cukor bevezetése a parasztoknál Magyarországon)
A modern gyáripar állandó munkásainak családi körében az 1880-as években állandó fogyasztási cikk a cukor, amint arról az óbudai hajógyáriak szociográfiája 1888ban értesít. A családok heti 0,5-1 kg cukrot vásároltak, a fejenkénti évi átlagfogyasztás 10 kg-ra emelkedhetett. Ennek jelentékeny része a nők és gyermekek mindennapi reggeli kávéjába került; édes tésztáikról, befőzési szokásaikról sajnos nem tudunk. 46 A „kultúrsarok" Sopron megye hét községében 1938-ban helyi statisztika készült, s eszerint a cukorfogyasztás átlaga 4 kg/fő. A szélső értékek Bősárkány 6 kg és Rábakecöl 1,6 kg. Érdekes, hogy a gyékényszövésből élő Bősárkány itt módos parasztfalvakat is megelőzött. 47 Kisalföldi gyűjtéseim során középparaszti birtokos családok az 19001939-es évekre vonatkozóan évi fejenkénti 3,25-8,6 kg átlagfogyasztásra emlékeztek, amiről úgy számoltak be, hogy 6-8 tagú családnak havi 0,5-1 kg cukrot szoktak vásárolni. 48 A Somogy megyei Csökölyön 1900-1939 között vasárnapra és ünnepre vettek cukrot, alkalmanként küldték érte a kislányokat krajcárral, fillérrel, cseretojással. Visszaemlékezve úgy számolták, hogy a két világháború között heti negyed kilót vásároltak, „süteménybe"; 4-5 tagú család évi 8-10 kg, 7-8 tagú 12-13 kg cukrot fogyasztott, 49 vagyis fejenként 1,5-2,5 kg átlagot. Ezeket az éves rutinra emlékező átlagokat meg kell emelni a nagyobb cukorfogyasztó süteményes naptári és családi ünnepek (elsősorban húsvét, búcsú, lakodalom, gyermekágyas ellátása és mások), valamint a befőzések fogyasztásával, ami az 1920-as évektől már eléggé elterjedten jelentékeny. Ünneplő parasztok Cukros kása, cukros béles Sajátos gazdaságtörténete következtében Angliában az évi fejenkénti átlagos cukorfogyasztás 1801-ben már közel 14 kg volt, és ekkor ipari és mezőgazdasági munkások is nap mind nap használtak cukrot. 5 " Viszont csak az ezt közvetlenül megelőző évtizedekben, tehát magas átlagfogyasztásnál, kezdődtek a panaszok, hogy még a legszegényebbek is vesznek heti pár unciát ebből a „luxuscikkből". 51 A német és osztrák társadalomszerkezetet szem előtt tartva, gazdaságtörténészek úgy vélik, hogy a répacukoripar 1850-től megfigyelhető fellendülése és az akkori 2,5-3 kg körüli átlagfogyasztás az a határ, amelyen túl nagyon szűk felső társadalmi réteg már nem viselhette az átlagfogyasztás gyors növekedését, hanem széles középrétegek és a munkásháztartások kellett besorakozzanak a rendszeres fogyasztók közé. 1900-ra mindkét ország 14 kg-ot megközelítő átlagfogyasztásig jutott el. SANDGRUBER szerint Ausztriában csak ekkor, a századfordulón kezdte a cukorfogyasztás a parasztokat erőteljesebben érinteni. 52 1850 körül stájer parasztasszonynak még harcolnia kellett férjével a karácsonyi ételbe szánt cukorért. 53 46. SOMOGYI Manó 1888. 89-92. Adataiból 5 tagú családban heti 1 kg cukrot vettem az átlag becsléséhez alapul. 47. SOPRONI Elek 1940. 202. 48. KISBÁN Eszter 1960. 43. 49. KNÉZY Judit 1977. 69. 50. BURNETT, John 1968. 24: 30,6 lb = 13,86 kg. 51. WILSON, С. Anne 1976. 269. 52. TEUTEBERG, Hans Jürgen 1986. 160; SANDGRUBER, Roman 1982. 209-210. 53. SANDGRUBER, Roman 1982. 209. 248
