Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Kapros Márta: Az őrhalmi menyecskefőkötő és készítője

A korábbi főkötőket illetően lényegesen kevesebb támpontunk van, mégis megkíséreljük felvázolni az alakulás folyamatát. Legkorábbi emlékünk egy 1875-1880 körül készült darab.

37 Homlokpántja szélesebb, hátlapja magasabb az eddig ismertetetteknél. így a konty körül a fejből is többet elfedett. Ezáltal, s részben díszítése okán is, jobban hasonlít az Ipoly felsőbb szakasza mentén, s a Karancs vidéki falvakban viselt fokotokhoz.

38 Még alig merevített, csak a homlokpántot bélelték egy réteg házivászonnal. Viszont már megvan a hátlapjának az a sajátos formája, amely az említett szomszédos viseletcsoportoktól az őrhalmiakét elkülöníti. Ezt a felül alig ívelt, alul összetartó körvonalat nem annyira a szabással érték el, hanem azzal, hogy a hátlap közepét keresztben egysorosán enyhén beráncolták, s alul, a korcba fűzött pertlivel jobban összehúzták. Csüngője egy világospiros jacquard-szalag, amit a későbbiekhez hasonlóan, kötés nélkül alakítottak csokorrá. Bár ez a csokor még jóval kisebb, s szárai nem érhettek hátközépnél lejjebb.

39 A főkötő díszítésében, amely teljesen beborítja a gyolcs homlokpántot, elsőrendű szerepe a tarka (sárga, piros, kék, kékeslila, zöld) selyemszalagoknak van, amelyeket változatos módon hajtogatva, ráncolva, zömében ugyancsak textilcsíkokhoz férceken varrtak fel. Egy szélesebb piros szalagból formázott, gyöngyökkel cifrázott sor képezi ez utóbbiaknak mintegy a szimmetriatengelyét. A szalagdíszek között már ott az ezüst rojt, de 23 sorból mindössze 4 ilyen. S szintén fodorszerűen alkalmaztak két sor, másfél cm széles ezüstcsipkét. Két szalagdísz tetejébe nagyobb szemű gyöngyöket varrtak végig. Művirág nincs a főkötőn. A hátlap, amely két függőlegesen összevarrt, kék alapú jacquard-szalagból van, teljesen díszítetlen. A hátsó szalagcsokor széléhez körben keskeny ezüstcsipke szegélyt varrtak, lelógó szárai végén keresztben még egy keskeny göndörrojt csík fut. - Az emlékezetből erre az időszakra vonatkozólag csak töredékes adataink vannak. Ezek megerősítik, hogy a lecsüngő szalagból, mégpedig „piros falú (alapszínű) helykötőből" volt, s a főkötő díszítésében a szalagok szerepe alapvető. Legidősebb informátorunk (sz. 1887.) jól emlékszik korán elhunyt édesanyja főkötőjére, mert ebben ravatalozták fel 1900-ban. Elbeszéléséből további új adat, hogy az 1870-es években készült főkötőn a homlokpánt közepére egy sor piros és zöld szalagokból alakított, virágformájú „kis kerek búkor" volt felvarrva. Ebben talán a későbbi művirágdíszítés előképét sejthetjük. A következő fennmaradt főkötő 1904-ben készült.

40 Tulajdonképpeni főkötőrésze már arányosan kisebb, alig takarhatott többet a kontynál. Fokozódott a merevítés: a hátlap - amely immár inkább szabása révén keskenyedik a tarkó irányába - kétrétegű sifon, belül hevenyészve összehajtogatott papírt is férceltek hozzá. A homlokpánt szimmetrikus díszítésében még mindig jelentős szerep jut a tarka (fehér, sárga, piros) szalagokból hajtogatott, ráncolt sordíszeknek, de megszaporodott köztük az ezüst rojt, több a gyöngyözés (az ezüst mellett arany és liláspiros színből). És már a homlokpánt közepén bokréta fut körbe: középen egy nagyobb művirág, a többi kis nefelejcs, a menyasszonyi koszorúkból ismerős viaszvirág; köztük felismerhetetlenségig összekuszálódott (karácsonyfadíszhez hasonló) ezüstszálak. A hátlapot is beborítja a díszítés. Már megvan az ezüstcsipke rátét, körülötte maguk készítette sorok színes (sárga, piros, kék, ciklámen színű, zöld) szalagok hajtogatásából, többszínű gyöngyhímzéssel kialakított háromszögekből, zegzug vonalból. Csüngője egyrétegű fehér gyoícs, immár 3,5 cm szé37. Néprajzi Múzeum textilgyűjteménye: 138.399. ltsz. Gyűjtő: BAKÓ Ferenc. 38. Vö. FARKAS Pál idézett leírását a széles körben elterjedtnek tartott „tarajos" főkötőről. 39. A csokor felső, dupla ágaiba egy-egy összesodort papírcsíkot dugtak, bár elképzelhető ennek másodlagossága is. 40. Néprajzi Múzeum textilgyűjteménye: 138.398. ltsz. Gyűjtő: BAKÓ Ferenc. 212