Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Barabás Jenő: A periodizálás kérdése a néprajzban

fejlődés következményei, a táji különbségek, amelyek nem hagyhatók figyelmen kívül a periódusvizsgálatok esetében sem. Kétségtelen, hogy ezeket a tematikus periódusvizsgálatokat majd átfogóbb szintézisekben kell összegezni, de erre még nem érett meg a helyzet. Külön gond az is, hogy miként lehet a kétféle kultúra, a társadalmi elit és a köznépi műveltség periódusait szinkronizálni. Nem jelentéktelen kérdés ez, hisz annak ellenére, hogy e két kultúra egymástól nem függetlenül, elszigetelten formálódott, legalább 500800 év távlatában igen nagy különbségek voltak közöttük, amit nem hanyagolhatunk el. Ha elmúlóban is van az a szemlélet, amely a köznépi műveltséget elhanyagolhatóként kezeli a kultúra történetében, azért ennek hatása még nem tűnt el. Ha az eddigi fázisvizsgálatok még nem is győznek meg arról, hogy ez a szinkronizálás lehetséges, azért eleve nem mondhatunk le ennek igényéről. A társadalomtörténeti és néprajzi periódusvizsgálatok előrehaladtával feltehetően ennek előfeltételei majd megteremtődnek. Csak vázlatosan szólhattunk a periodizálás problémáiról a néprajzi kutatásban, nem túl sok példával, mert ezekből kevés van. De már nyilvánosságra került kutatások meggyőzhettek bennünket arról, hogy valóságos és lényeges problémáról van szó, amelyre érdemes figyelni. A kultúra vizsgálatának egy olyan új aspektusáról van szó, amelynek eredményei elsősorban nem részletkérdések megvilágítását, hanem átfogó, reális történetszemlélet kialakítását mozdítják elő, s így nemcsak egy szűk kutatási ágazat szempontjából lényegesek. Alaposabb figyelem esetén a néprajz legtöbb részterületén adott már a lehetőség - legalább a kísérlet szintjén -, hogy a periodizálás kérdésével foglalkozzunk. Vizsgálódásom célja most elsősorban a figyelemfelkeltés volt. Nem állítom azt, hogy a feladat nehézség nélküli, de azt igen, hogy az előrelépésre mód van, csak sok részletmunkát el kell végezni. Az viszont elég határozottan állítható, hogy a történeti irányú néprajzi kutatásnak egyik sarkalatos feladata a tradicionális kultúra fejlődési szakaszainak tisztázása, mert az így kialakított keretekbe számos jól ismert részlet helyezhető el úgy, hogy az valós, reális értelmet nyerjen. IRODALOM ABEL, Wilhelm 1935. Agrarkriesen und Agrarkonjunktur in Mitteleuropa vom 13. bis zum 19. Jahrhundert. Berlin. BALASSA M. Iván 1985. A parasztház évszázadai. A magyar lakóház középkori fejlődésének vázlata. Békéscsaba. BARABÁS Jenő 1985. Parallelen und Unterschiede in den Perioden der finnischen und der ungarischen Volkskultur. In: Cultural Changes, 17-23. Helsinki. BAUMGARTEN, Karl 1980. Das deutsche Bauernhaus. Berlin BEDAL, Konrad 1978. Historische Hausforschung. Münster. BURKE, P. 1978. Popular Culture in Early Modern Europe. London 1984. A populáris kultúra a történettudomány és az etnológia mezsgyéjén. Ethn. 362-373 COLE, John W. 1985. Culture and Economy in Peripherial Europe. Ethnologia Europaea, 3-26. CSILLÉRY Klára, K. 1977. A magyar népművészet változása a XIX. században ésaXX.századelején.Ethn. 14-30. 1979. A magyar népművészet története, 2. kiad. Bp. * 1982. A magyar népi lakáskultúra kialakulásának kezdetei. Bp. 16