Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)
Petercsák Tivadar: Egy gazdasági közösség a XX. század első felében. (A felsőtárkányi „volt úrbéres gazdaközönség”.)
rint haszonbérbe adtak. 24 A birtokosság rendelkezett egy kőbányával, bikaistállóval és sertésóllal a kanok számára, valamint használta a község tulajdonát képező gazdasági magtárat. A közös vagyont és a legeltetést, valamint a faosztást érintő legfontosabb kérdésekben a gazdaközönség közgyűlése, a gazdasági gyűlés döntött. A tárgyalandó ügyektől függően évente több gyűlést is tartottak: pl. 1922-ben 6,1932-ben 5,1934-ben 2,1936ban 7,1940-ben 5,1945-ben 2 közgyűlés volt. 1932-ig január 1-én mindig összejöttek, ez volt az újévi gyűlés, amikor megválasztották a vezetőséget, és ekkor volt a cselédfogadás is. 1933-tól már december végén (26-án) választják a következő évi tisztségviselőket, illetve fogadják fel az alkalmazottakat. A tavaszi közgyűlés a legeltetés rendjét, a legelőbért állapította meg. Rendszerint novemberben döntöttek a fakitermelésről és a faosztásról, a nyilasolásról. Az 1922-ben tartott gyűlések témái is jelzik a gazdaközönség sokoldalú tevékenységét: 1922. január 1 -választás, cselédfogadás 1922. február 2 - az előző évi vágásból az erdőn maradt fát mindenki szállítsa haza; a mészégetőktől haszonbérleti díjat szednek; a közbirtokossági területen lévő akácfák értékesítése; a használhatatlanná vált bika eladása. 1922. március 25 - a íegelőbér megállapítása; a felesleges bikaszéna eladása 1922. augusztus 22 - a közbirtokossági föld haszonbérbe adása; tűzkár megbecsülése; a kerülőnek hulladékfaszedést engedélyeznek. 1922. november 19 - fölösleges nyilasok árverésének elhatározása 1922. november 26 - költségvetési hozzájárulás kivetése. A gyűlés időpontjáról dobszóval értesítették a tagságot. Rendszerint a községházán tartották^ vasárnap délután. A közgyűlés akkor volt határozatképes, ha azon a szavazatszámok kétharmadával rendelkező tagság megjelent. Pl. 1936. december 13-án a vadászati jog bérbeadásáról döntöttek, és a birtokossági névjegyzékben szereplő 182 birtokossági tag közül 75 tag jelent meg, akik az összes szavazatszám (366) közül 251 1/4 szavazatszámmal, rendelkeznek, tehát a közgyűlés határozatképes. A szavazatszám megegyezik a közös erdőben és legelőben való illetőség számával. Vezetőség A közbirtokosság ügyeinek intézése, szervezése a vezetőség feladata volt. Felsőtárkányban évenként új tisztikart választottak, de ez nem zárta ki, hogy egy-egy tisztségviselő több évig szolgáljon. Pl. Bóta Károly 1922-től három évig volt a közbirtokosság elnöke, Bakondi István pedig a pénztárosa, Bajzát Vince 1931-32-ben az elnök, Bajzát góbis Lajos a pénztáros. A birtokosság felelős vezetője az elnök, a gazdaközönségi elnök. Választásánál a rátermettség volt a legfontosabb, s nem a vagyont tekintették elsődleges szempontnak. 1931-ben az akkor 32 éves Bajzát Vincét választották elnöknek, aki édesapjával és testvérével 12 kat. hold földön gazdálkodott. Akkor egy energikus, széles látókörű elnökre volt szükség, aki biztosítja a gazdaközönség anyagi megerősödését, és állandóan felügyel a közösségi alkalmazottakra. Az elnök képviselte a testületet a hatóságoknál, tárgyalt a község vezetőivel és az erdészeti hivatallal, ő vezette le a közgyűléseket. Fel24. HML. V-230/13. A továbbiakban csak akkor hivatkozom a levéltári jelzetekre, ha idézek a közgyűlési jegyzőkönyvből. A közgyűlések időpontjai alapján könnyen megtalálhatók az adatok. 148
