Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Füzes Endre: Tendenciák a magyar falu építészete és lakáskultúrája alakulásában a második világháború után

Füzes Endre TENDENCIÁK A MAGYAR FALU ÉPÍTÉSZETE ÉS LAKÁSKULTÚRÁJA ALAKULÁSÁBAN A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN /. A népi építészetre és a lakáskultúrára irányuló néprajzi kutatások az elmúlt száz évben elsőrendűen a hagyományosnak minősített falusi épületállomány és lakáskultúra feltárására koncentráltak. Ezek a törekvések a néprajzi diszciplína általános célkitűzései ismeretében természetesnek tűnnek, mint ahogy kézenfekvő az a módszertani eljárás is, mely a récens anyag vizsgálatából kiindulva, a vizsgálatba bevonható történeti adatok elemzésével kísérli meg az időben visszafelé haladva az építészeti kultúra gyökereit feltárni, több évszázados alakulását nyomon követni. E törekvések mellett érthetően kevesebb figyelmet kapott mindig a jövőt előkészítő jelen vizsgálata, mint a történelmi folyamat napjainkban zajló szakasza. A következőkben a magyar falu építészetében és lakáskultúrájában tapasztalható változások főbb szakaszait kívánjuk áttekinteni a második világháború befejezését követő négy évtizedben, melyek szinte a szemünk láttára zajlottak le, ennek ellenére a néprajzi kutatások részéről kevés figyelmet kaptak. Éppen ezért írásunk nem vállalkozhat arra, hogy ennek az időszaknak a változásait részleteiben nyomon kövesse vagy a velük kapcsolatos társadalomtudományi jellegű kutatások eredményeit összefoglalja. Ehelyett olyan vázlatot kíván nyújtani, mely elkülöníti a változások főbb szakaszait, rámutat a falusi építészet és lakáskultúra alakulásának főbb okozati összefüggéseire és amely talán néhány gondolatot nyújt a későbbiekben elvégzendő, komplexebb igényű vizsgálathoz.

1 1 A tanulmány először előadás formájában hangzott el a II. finn-magyar szimpóziumon Budapesten, 1986. augusztusban. Ezért nélkülözi a szokásos jegyzetapparátust. A témával kapcsolatos hatalmas társadalomtudományi, építészeti- és statisztikai irodalomból a tanulmány főleg az alábbi publikációkra támaszkodik: A falu társadalmi struktúrájának és a falusi életmód változásai. Szerk. VÁGVÖLGYI A. Bp. 1974.; A falu a mai magyar társadalomban. Szerk. VÁGVÖLGYI A. Bp. 1982.; ANDORRA R.: A magyar községek társadalmának átalakulása. Bp. 1979.; A társadalmi mobilitás történeti tendenciái. Társadalomstatisztikai Közlemények, 1975.; Az életkörülmények területi vizsgálata. Szerk. ENYEDI Gy. Bp. 1977.; Életmód: modellek és minták. Szerk. HOPPAL M., SZECSKŐ T. Bp. 1984.; ENYEDI Gy.: A magyar falu átalakulása. Bp. 1975.; Falusi műemléki együttesek védelme. Szerk. BRENNER J., MERKERV. Bp. 1980.; KULCSÁR K.: A mai magyar társadalom. Bp. 1982.; LETTRICH E.: Faluhálózatunk mai fő vonásai. Bp. 1972.; Magyarország hagyományos lakókörnyezeti kultúrájának feltárása és értékelése a továbbfejlesztés szempontjából. ÉVM megbízásából készítette az ÉTE munkacsoportja DR. MEGGYESI Tamás vezetésével, 1986.; ROMÁN A.: Falusi építészet tegnap, ma és (talán) holnap. Magánépítők Lapja. 1985. 2. sz.; Változó falu. Szerk. KULCSÁR V. Bp. 1976.; Az 1941. évi népszámlálás. 5. Lakóház-és lakásadatok községek szerint. Bp. 1982.; 1970. évi népszámlálás. 26. Lakás- és lakóépület adatok I. Bp. 1973.; 1980. évi népszámlálás. 36. Összefoglaló adatok. Bp. 1984.; Statisztikai Évkönyv 1983. 22. LakásKözművek. Bp. 1984. 139