Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)
Balassa M. Iván. Cselédházak a magyarországi nagybirtokokon
a magyarországi templomok építésére, de a bécsi Hofkammerarchiv-ban sóházak, plébániák és egyéb épületek típustervei 23 is fellelhetők, egészen az ország lakatlan területeit benépesítő idegen, elsősorban német telepesek részére készített tervekig. 24 A magánföldesúri irodák típus-ideák adaptációjával dolgoztak, tehát egy-egy építményfajtát igyekeztek az adott uradalom igényeihez igazítani. Ez a törekvés különösen jól nyomon követhető a cselédházak esetében. Mert az kétségtelen, hogy az újjászerveződő nagybirtok egyéb építményeihez hasonlóan ezek is tervezettek, a Bauschreiberségek, „építészeti irodá"-k termékei. A terv-idea a cselédházak esetében egy olyan épület, ahol egy központi térből (mely közlekedőtér és konyha egyszerre) két, illetve négy lakótér legyen megközelíthető. Az ilyen „egységek" azután az adott majorság építéskori igényének megfelelően többszöröződnek, azaz több egységet építenek össze. Jól nyomon követhető mindez a Balaton déli partján lévő Szántódpuszta cselédházaira vonatkozó, BOROSS Marietta által közölt adatokban. Itt, valamikor az 1830-as években Haraszt Jakab kőművesmester olyan cselédháztervet készített, mely lényegében csak egy, a közlekedőtér/konyhából, ennek két oldalán elhelyezkedő egy-egy lakóhelyiségből és az ezekből nyíló kamrákból álló „egység", de a terv alapján az épület bármelyik irányba, sőt, tükrözve, kétoldali bejárattal is továbbépíthető. 25 Ez a terv, úgy tűnik, nem valósult meg, de felépültek azok a cselédházak, melyeknek kivitelezője, s minden bizonnyal tervezője is az a Rigler József volt, aki például a balatonfüredi kerek kápolnát tervezte és építette. A „magas" építészet és a gazdasági célú építészet ilyen összefonódása ebben a korban általánosnak mondható, például az aszódi Podmaniczkykastély átépítésének, és számos pesti és vidéki templom tervezője, Jung József Mezőhegyesen nemcsak a parancsnoki épületet és a kaszárnyát, hanem fogadót és csikóállást is tervezett, és ugyanott a következő tervező Hild János volt. 26 A szántódpusztaihoz hasonló terveket egy részletesebb kutatás minden bizonnyal nagyobb mennyiségben, és az ország minden vidékéről feltárhatna. Csak kiragadott példaként hivatkozom azokra a XVIII. század végi tervekre, melyek Sátoraljaújhelyben készültek. 27 Hasonló tervek kerültek elő az Apponyi család levéltárából a Tolna megyében lévő hőgyészi, nagytormási, bátapáti és csernyédi uradalmi központokhoz a XIX. század első évtizedéből. Közöttük juhhodályok (Hőgyészen a hodályhoz építve juhászház - Schafler Wohnung), a hőgyészi présház, stb. mellett cselédház is fellelhető. 28 A körmendi Batthyányi-uradalom levéltárából VAJKAI Aurél közölt hasonló rajzokat. 29 Ezeknek a terveknek, illetve a nyomukban valószínű megvalósult épületeknek van egy figyelemre méltó vonása, a lakószobához szinte kivétel nélkül kamra, vagy kamrák csatlakoznak. Ez látható a szántódpusztai, a sátoraljaújhelyi terven, hasonlóképpen az Apponyi Levéltárban megőrzött rajzon is, ez utóbbi esetben a szoba a rajz felirata szerint már építésekor 2 családra volt méretezve, és ezért két kamra nyílt belőle. Szántódpusztán az 1839-ben épült cselédházban is megtalálhatók a kamrák, 30 bár az épület ko23. CS. DOBROVITS Dorottya 1983. 47. kk. 24. Pl. Hofkammerarchiv - Kartensammlung (Wien) Rb. 44., Rb. 79. (1764) -Temesvár, stb. 25. BOROSS Marietta 1980. 250. 26. BUGÁR-MÉSZÁROS Károly 1985. 27. Országos Levéltár - Múzeumi gyűjtemény 28. Tolna megyei Levéltár - Apponyi-család, Tervrajzok, 19-29, ill. 30. KÁRPÁTI Andrásné gyűtése. 29. VAJKAI Aurél 1957. 92., az enyingi és a bólyi uradalom tervrajzai MÓRÓ Mária Anna és ROZS András gyűjtéséből. 30. BOROSS Marietta 1980. 251. 127
