Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Selmeczi Kovács Attila: A palóc „terhes komra”

3. kép. A búzásház alaprajza. Bükkszenterzsébet, Heves m. A tárolókamra értékes terhének: a család egész évi megélhetését jelentő élelmiszerkészletnek megóvása miatt nemcsak a különálló gabonásokat, hanem a lakóházzal egy fedél alá kerülő helyiséget is többnyire ásványi építőanyagból emelték. Jó példát nyújt erre a múlt század közepén REGÜL Y Antal egy persei (Prsa, Csehszlovákia) jobbágyporta leírása során, ahol a „háló komra után kőkamra vasajtóval, melyben a gabonát tartják, azután lóistálló, ököristálló, tehénistálló továbbá melléképület" következett.

20 Ugyanezen időben Sajóvelezden (Borsod m.) épült kisnemesi házban a lakóteret (szoba + konyha -I- kamra) szintén külön bejáratú tárolókamra, azt pedig hozzáépített istálló követi.

21 A lakóházzal közös fedél alatt álló, külön bejáratú második kamrát ismerünk Szadáról (Pest m.) is egy 1825-ben épült kőháznál.

22 Ennek a jellegzetes alaprajzi beosztásnak nagyobb múltjára enged következtetni Verebélyről (Nógrád m.) 1738-ból származó azon összeírás, melyben egy negyedtelkes jobbágy „Háza két Kamarával együt" megjelölés szerepel.

23 BAKÓ Ferenc monografikus vizsgálata szerint Heves megyében a hagyományosan élelmiszertároló és lakóhelyül egyaránt szolgáló hideg női kamra fűtött lakóhelyiséggé fejlődése nyomán, hozzávetőlegesen a múlt század derekától kezdett elterjedni a kizá18. PAPAI Károly 1893. 29. 19. ISTVÁNFFY Gyula 1911. 9. 20. REGULY Antal 1975. 28. 21. BAKÓ Ferenc szíves közlése. 22. GÖNYEY Sándor 1942. 233. - Nagybörzsönyben (Pest m.) szintén előfordul hasonló elrendezésű lakóház. NÓVÁK László 1977. 276. 23. ZÓLYOMI József 1975. 177. Csesztve és Ludányhalászi helységekből is van hasonló utalás 1726, ill. 1738-ból. ZÓLYOMI József 1975. 172,178. 114 alvóhelyül, főleg a nők és gyermekek számára".

18 Mivel a kamra idővel sokkal inkább lakóhelyiség lett, a nagyobb készletekkel rendelkező, árutermelő parasztgazdaságok rákényszerültek a kizárólag terménytároló kamra építésére is. Erről a század elején a Heves megyei Mátraballáról a következő híradást olvashatjuk: „a jobb módú gazda épített magának külön a ház végébe magtárt vagy búzáshambárt is, bolthajtással, cserépzsindelyes tetővel, vasajtóval, a tűzbiztonság kedvéért".

19