Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Selmeczi Kovács Attila: A palóc „terhes komra”

Selmeczi Kovács Attila A PALÓC „TERHES KOMRA Az Eger környéki palóc falvak népi építkezésének történeti vizsgálata során XVIII. századi archivális adatok alapján - állapította meg BAKÓ Ferenc, hogy gazdasági épület lehetett a „terhes komra" is, amit talán ez a ma már ismeretlen jelző különböztetett meg a lakókamrától. Az épület egy pár ajtófélfával egysejtűre készült.

1 Amint az egri érsekséghez benyújtott egykori építőanyag-igénylésekből kitűnik, a kamra nemcsak a lakóház harmadik, hátulsó helyiségét jelentette, hanem az udvaron különálló épületet is.

2 A kizárólag tárolásra szolgáló helyiség sajátos megkülönböztető elnevezése egyáltalán nem volt ismeretlen korábban a palócok körében. Pl. az egykori Hont megyei Liptagergén a múlt század közepén a gabonát és a szerszámokat a terhes kamrában tartották.

3 Pilisen (Pest m.) a múlt század végén terhes komra vagy hambár néven említették az udvar végében álló gabonatároló épületet.

4 A terhes komra megjelölés hajdani elterjedt használatáról ZÓLYOMI József gazdag levéltári adatfeltárása is tanúskodik a nógrádi helységekből. A XVIII. század elejétől közel másfél évszázadot felölelő tűzkárösszeírások adataiból arra következtetett, hogy a házbeli lakókamrán kívül a tehetősebb jobbágyok udvarán 2-3 éléskamra is helyt kapott. Míg a lakókamra megjelölésére pusztán a komra, kamra szolgált, addig a tárolóhelyiséget leginkább terhes komra névvel illették, de előfordult az éllés ház, búzás kamara, élletes kamara névalak is.

5 A palócoknál a „terhes kamara" közismert voltára BÁTKY Zsigmond is utalt, megállapítva, hogy a különálló kamra alkalmazása korábbi időre megy vissza, mint a lakóházhoz kapcsolódó helyiség, amely a palóc területen elsősorban a lakó- és hálóhelyiség szerepét töltötte be.

6 A különálló tárolókamrát leginkább a lakóházzal szemben helyezték el. Amint pl. 1735-ből Alsósztregováról tudjuk, „az udvar másik oldalán volt a terhes komra".

7 Diósjenőn (Nógrád m.) századunk első felében a tárolókamrák különálló épületek voltak, melyek az első udvaron, a házzal szemben álltak és két helyiségre oszlottak: az egyikben a gabonát, lisztet, élelmet; a másikban a gazdasági szerszámokat tartották.

8 A Börzsöny 1. BAKÓ Ferenc 1970. 274-275. 2. Makiárról (Heves m.) közli BAKÓ Ferenc 1970. 270. 3. REGULY Antal 1975.122. 4. PÁPAI Károly 1893. 31. 5. ZÓLYOMI József 1974. 48. 6. BÁTKY Zsigmond 1935. 119,121. 7. ZÓLYOMI József 1974. 48. 8. GÖNYEY Sándor 1937. 302. 111