Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)
Kovács Béla: Habán = anabaptista = újkeresztény >=< neochristianus
0. Nagy Gábor megállapítása szerint „. . . a rokonértelmüség jellegzetesen szinkron jelenség lévén, csakis olyan lexikológiai egységeket tekinthetünk szinonimáknak, amelyeket ugyanaz a nyelvközösség használ. Ez a körülmény kizárja a szinonima köréből mind a más nyelvek megfelelő szavait, az ún. ekvivalenseket, mind pedig az elavult szavakat. Ahogy azonban az idegen ekvivalensektől megkülönböztetjük a többé-kevésbé meghonosodott szavakat, hiszen éppen ezek alkotják a szinonimák tekintélyes hányadát, ugyanúgy el kell különítenünk az elavult szavaktól a csupán régies színezetű vagy kiveszőben lévő lexikális elemeket." 19 Nem lehet számon kérni KATONA Imrétől, hogy nem nyelvész létére biztonságosan igazodjék el a szinonimák és ekvivalensek útvesztőjében. Azt viszont neki is figyelembe kellett volna vennie a lektori vélemény és SUGÁR István tanulmányának 20 ismeretében, hogy az egri források neochristianus szavának tükörfordítása ugyan az újkeresztény szó, de mind a latin, mind a magyar kifejezést „újonnan a katolikus hitre áttért személy" értelemben használják. (Csak érdekes analógiaként említem meg, hogy ugyanilyen értelemben használják a „christianos novos" kifejezést a 16 18. századi portugáliai források a keresztény hitre tért szaracénok és zsidók megkülönböztető jelzőjeként.) 2 ] A tételes logika szillogisztikai alkalmazásának egyik hibáját is elkövette KATONA Imre akkor, amikor egy kifejezés többértelműségét nem vette figyelembe, illetve hamisan fogta fel a fogalom körét. így válik az is érthetővé, hogy amit KATONA Imre egri habán sajátosságoknak vél, azok tulajdonképpen a város történelmi helyzetéből adódó gazdasági és társadalmi következmények. Nyilvánvaló, hogy mind az egyházi, mind a világi hatalom a kezdeti időszakban megkülönböztette a zömében mohamedán vallásból át térteket, hiszen sem hitbéli állhatatosságuk, sem „nemzeti érzésük" felől nem lehettek egyértelműen bizonyosak. Ezért tüntethetik fel neochristianus jelzőjüket az 1690. évi egri Primaria Conscriptioban, illetve az összeíráshoz csatolt német nyelvű Specification lapjain is; ebben csaknem minden személynél feljegyezték, hogy katolikus, neochristianus, kálvinista vagy lutheránus az illető. Az egri neochristianusok külön összeírásának is minden bizonnyal gazdasági oka volt, hiszen a Neoaquistica Commissio működése során éppen a régi birtoklás tényét volt szükséges bizonyítania annak, aki jogait védeni akarta. Sajnos, KATONA Imre az általa oly döntőnek tartott forrást is kisebb-nagyobb hibákkal közölte és rosszul is értelmezte. Több helyen hivatkozik a MOL U.et С Fase. 69. Nr. 94. alatt található keltezés nélküli összeírásra. Tanulmányában az összeírás korát jól határozza meg ugyan az 1690. és 1697. évek közé, de SOÓS Imre lektori véleményére adott válaszában ugyanezt az összeírást már úgy említi, „hogy évekkel 1690 előtt kellett készülnie" Tanulmányában a 135. lapon mintegy az összeírás címeként ezt írja: „Az egri anabaptisták 1690-97. évi összeírása a ház- és telektulajdonnal nem rendelkezőket is jegyzékbe veszif s felsorolja az összeírásban lévő személyeket. Az ilyen módon közölt névsor azonban megtévesztő, hiszen szó sincs ebben az összeírásban arról, hogy az ingatlannal nem rendelkező anabaptistákat írták volna össze. Az összeírás címe ugyanis a következő: Nomina Novo Christianorum An habeant Dom(os) an non vei verő vineas. Feltehetően az an szócska иол-ként való olvasata téveszthette meg a szerzőt, ámbár a habeant coniunctivusos igemód használata miatt észre kellett volna vennie, hogy nem az 19. ORSZÄGH László szerk. 1966. 120. 20. SUGAR István 1973. 21. BÁN Péter levéltáros közlése, aki 1983-ban négy hónapon keresztül kutatott portugáliai levéltárakban. 96
