Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Csiffáry Gergely: Georg Hoefnagel XVI. századi egri vedutája

A város más részeiből keveset mutat a metszet. Tudjuk viszont, hogy Dobó István parancsára 1552-ben az ostrom előtt a várvédelem fokozására, annak közvetlen előterében szükségszerűen elpusztítottak, felégettek minden épületet. Erre azért volt szükség, hogy a várható ostrom során a megmaradó épületekben ne nyerjenek jó búvóhelyet a támadók, s ugyanakkor a várbeli tüzéreknek szabad kilövési lehetőséget teremtsenek.

60 A vár tágabb környezetében várvédelmi okokból — a metszet tanúsága szerint -, évtizedek elteltével is alig építkeztek a városlakók. A palánk Hoefnagel 1617-ben közreadott metszetén figyelemre méltó a várost övező palánk,

61 valamint egy kőből épült városkapu látványa. A négyszög alaprajzú, emeletes, lőréses kőépítményt az ún. Maklári-kapuval azonosítjuk.

62 E kapu a források szerint a várost körülölelő falrendszer délkeleti szöglete közelében állott, ott ahol Maklár felől az út a városba érkezett. 1564-ben Almagyari-kapu néven említik, mivel a középkori Álmagyar falu területén állott. 1593-ban Magyar-kapu néven szerepelt, Evlia Cselebi Ilidsekapundk (hévvízi kapu) említi, mivel ezen át vezetett az út a városból a héwízi fürdőkhöz. A hódoltság után véglegesen Maklári-kapunak nevezik.

63 A Maklári-kapu tehát a középkorban elpusztult (XVI. század) Álmagyar településhez vezető, s Egerből induló út kiinduló pontján állott. A várost övező palánkot nevezték latorkertnek is. E kerítéstípust a hódoltság korában is egyaránt alkalmazták a várak külső övezeteinek, továbbá várkastélyok, udvarházak, majorsági épületek, sőt alföldi mezővárosok körülkerítésére is. Nem volt ennek igazi védelmi jelentősége, inkább csak a hirtelen arra portyázó csapatok, kóborló hajdúk és latrok távoltartására készítették. Az Eger városát körbefogó kerítés hevenyészett, karókból készült. Ez a tény szerintünk szintén korjelző, s így a metszetkészítés idejét is meghatározó lehet. A palánknál valamivel komolyabb védelmet jelentett az ún. kettős palánk, s ez már nem szerepel a Hoefnagel-féle egri ve du tán. 1580-tól kezdődően az egri vár építését Ottavio Baldigara, a milánói Cataneo János Pál segítségével vezeti, ő kezdi meg a városi palánk építését 1589-ben.

64 Erről az 1589 után kiépített kettős palánkról fennmaradt ábrázolás megfigyelhető az ún. párizsi metszeten. (6. kép.) A kettős palánk létesítésekor két sor deszka közé földet döngöltek, s ezt még közepes árokkal is megerősítették. A párizsi metszet, mely az 1596-os egri ostromot ábrázolja egyben jól mutatja a város ekkorra elkészült kettős palánkját is.

65 Végül is a Hoefnagel metszeten (1. kép) található, s a várost kerítő palánk hevenyészett jellege, valamint annak az ismerete, hogy a kettős palánk építésére csak 1589 után került sor, s ez már nincs rajta a metszeten, és a várost kőfallal csak majd a törökök veszik 60. SUGÁR István 1971.73. 61. Palánk (palancato): sűrűn elhelyezett, mélyen leásott hegyes végű, fakarókból álló kerítés. GERÖ László 1955.461. 62. Kovács Béla (Eger) levéltárigazgató közlése. Hasznos észrevételeit ezúton is köszönöm. 63. SUGÁR István 1969. 187-188. 64. PATAKI Vidor János 1934. 31. 65. A palánk nem lehetett ismeretlen 1552 eló'tt sem Egerben, mivel Tinódi Lantos Sebestyén Eger város viadaláról írt históriás énekében említi: ,

r . . Sőt városnak vala tapasztott palánk/a, Annak vala négy kimenő kapuja". TINÓDI LANTOS Sebestyén: Eger város viadaláról való ének. 89-90. sor. - Ez a palánk agyaggal tapasztott, magas sövény volt, melyre szintén találunk példát a párizsi metszeten, mely a vár és város 1527-körüli állapotát rögzíti. Nevezték vert palánknak is. (6. kép.) 81