Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Csiffáry Gergely: Georg Hoefnagel XVI. századi egri vedutája

Álláspontunk szerint SUGÁR István előbbi megállapítása vitatható. Az előzőekben Georg Hoefnagel 1618-ban közreadott metszetéről több helyen kifejtettük, s adatokkal alátámasztottuk, hogy a veduta Eger várának és városának a XVI. század második felében meglévő állapotát dokumentálja. így mindenképpen a hódoltság kora előtti Egert ábrázolja, tehát így a kérdéses fürdő magyar létesítmény lehet csak, még pedig a magyar királyság idejéből. Azt már nehéz megállapítani, hogy a rajzon látható épület azonos-e azzal az első fürdővel, amit kartauzi fürdő, vagy Balneum Carthausiensium néven említ egy 1448-ban írt oklevél. Ennek a kartauzi fürdőnek a pontos helye Sugár István szerint a mai I. sz. Megyei Kórház melletti patakparti részen volt, ahol a XV. században az őrkanonok telke, s kertje végében, a Mária Magdolna oltár javadalmas vízimalma állott, melytől délre foglalt helyet a kartauzi fürdő.

5 3 KOVÁCS Béla kutató véleménye szerint a kartauziak Sólyom utcai malma, amely a hódoltság alatt is működött, a mai Tűzoltó tér környékén, a régi Szabad vagy Sólyom utcában állt.

54 Mindkét szerző végül is az egykori kartauzi fürdő helyét csekély eltéréssel ugyanott jelöli meg. Még egy fürdőépületről van tudomásunk a törökkort megelőző időkből. Erről 1495-ből fennmaradt adat szerint tudunk. Erre utal Bakócz Tamás egri püspök udvartartásáról készült számadáskönyv, amiből viszont nem derül ki az, hogy ezt a fürdőt ki és mikor építette. Azt viszont tudjuk, hogy ezt a fürdőt még az 1500-as évek elején is kifogástalan állapotban Hippolyto (Ippolito d' Este) egri püspök is használta.

55 Ezt "a fürdőépületet a város déli határában, a meleg vizű források közvetlen közelében kell keresnünk. Hajlunk arra, hogy elfogadjuk erre vonatkozóan Breznay Imre véleményét. Szerinte a Bakócz Tamás-féle fürdő, a későbbi törökkori ilidzsével lehet azonos.

56 Török fürdő márcsak azért sem lehet ez az épület, mert a metszeten is jól látható, hogy a patak jobb partján fekszik, míg az ismert egri török fürdők épp az Eger patak másik oldalán, a bal parton találhatók mai is. A Bakócz-féle fürdő és a későbbi török ilidzse épület helyének és felépítményének azonos voltára utal szerintünk a Hoefnagel 1617-es metszetén található fürdőábrázolás is. Valószínű az is, hogy a Bakócz-féle fürdő, melyet 1508-ból, s 1517-ből származó adat szerint még ekkor is használtak,

57 leromlott állapotban a XVI. század második felében is állott. Városi lakóházak Az 1617-ben közreadott Hoefnagel vedután látható a vár alatt elterülő város is. E házak alaposabb megfigyelése után kiderül, hogy azok egy része favázas szerkezetű. к gerenda fal a falak repedésének megakadályozására készült, ahol a gerendák a későbbi ún. kötővasak szerepét töltik be.

5 8 A nádtetős, s kéménnyel épült házak látványa már csak azért is érdekes, mivel a törökkort megelőző időkből nem, vagy alig maradtak fennt — e metszet kivételével — hiteles lakóházábrázolások. 53. SUGÁR István 1965. 124.; 1983. 118-121. 54. KOVÁCS Béla 1965. 73-93. 55. SUGÁR István 1965. 121-122. 56. BREZNAY Imre II. 1934. 22. 57. SUGÁR István 1965. 121-122. 58. GERÖ László 1955. 458. 79