Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)
Bereznai Zsuzsanna: Falucsúfolók Eger vidékén
126. Kotlózs búcsú - Maklár (Akkor szokták elültetni a kotlóst a tojásra.) [40,47] 127. Sallózs búcsú - Kistálya (Aratáskor van.) [40, 47, 51] 128. Tökkáposztázs búcsú - Kistálya. [40, 47, 51] 129. Ződbabozs búcsú - Andornak. [51] 130. À bocsi búcsún héccër esznek тёк héccër okádnák. És hat ёгё mony gyök, hogy: Ékkel nekünk, mëg à bocsi búcsú. (Ha valami nemkívánatos dologról van szó.) [6, 23, 30] 131. Jeles, mint á bocsi búcsú. [5, 11, 20, 23, 30] 132. Ivádi sálátázs búcsú [55] 11. Jó és rossz jellembeli tulajdonságokra vonatkozó tréfás ráfogások 133. Cudar bocsi. Fukar, zsugori embereknek tartották őket. [30] 134. Bâtri csozëk. A környékbeli községekben a bátriakat lusta embereknek tartották, mindig ódoszkották à munkató. Ezért mondják rájuk, hogy csozék. A csoze főnév a magyar nyelvben olyan embert jelent, aki foglalkozás nélkül lézeng; naplopó, csavargó, csirkefogó 63 . KÓNYI Sándor sajátos szentesi szónak tartja, jelentésváltozatai között három csoportot különböztet meg: a) a diáknyelvi fickó, gyerkőc, amelynek nincs különösebb hangulati értéke; b) a csanádi inkább sajnálkozó értelmű, szegény, ügyefogyott, gyámoltalan, használhatatlan; с) a szentesi, kecskeméti, szolnoki, szegvári határozottan lenéző, megvető értelmű. 64 Valószínűleg a szlovák öo2e miféle? , hát az mi? , mifene? jelentésű szóból származik. [30, 23] 135. Báktáji bicskäsok. Ahová á báktájiják elmentek, akkor ot ma verekedés vót. [5, 6, 11, 21, 23, 24, 25, 26, 28, 30, 36, 58, 69] 136. Leleszi bicskäsok [12, 60] 137. Egri cikrá, egri cikrak. Az egri hóstyák lakóit verekedőseknek tartották (cikra ~ szikra). [3,4, 5, 6, 7, 8,9, 10, 11, 12, 16,20,21,23,24,25,26,27,29,30,36,46,47, 48, 49, 50, 51, 52, 57, 58, 59, 60, 61, 62, 65, 67, 68, 69] 138. Bérci, Bércijëk. Az egrijëk Bërcijëk. Az egri emberre montäk, hoty Bërci, Bércijëk. Mer ász montäk, hogy szúrd mëg, Bérci! Ollyàn verekëdosëk votak. À Bërcijëk azok úgy vóták. [3, 20, 25, 28, 40, 47] 139. Az egrijëk hëtoltâri szencsëg. Üssed, Bërci, àz ánnyá hëtoltâri szencségit! azok íty szokták käromkodnyi [25] 140. Ollyàn békességbe vannak, mint à két hóstyábelijék. Mer ezek mindég vereké'ttek egymással. [30] 141. Hâ à pátágbá ital fojná, ászt is meginnáká kövezsgyijé'k [erdőkövesdiek]. [30] 142. Pirosfejű egrijëk. A sok borivás miatt piros volt a fejük. [30] 143. Keserű a pofájuk, mint à vizük. A bükkszékieket igen mogorva termesze tűeknek tartották. [30] 144. Dérécskeji lyänyok Szeretik à mäkot, Aprótököt, tökmágot, Át tó fingónak nagy о t. [58] 145. A lakodalmakban a hívatlanokat pétervasáriaknak csúfolják, mert állítólag ott volt először szokás, hogy a hívatlanok is elmentek kíváncsiskodni a lagziba. 65 [43] 63. A magyarnyelv értelmező szótára I. 1959. 931. 64. KÓNYI Sándor 1976. 89-95. 65. ÖRSI Julianna 1978. 96. 247
