Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Bereznai Zsuzsanna: Falucsúfolók Eger vidékén

sem vallják magukat palócnak, a szomszédos felső tárkányiakról azonban azt mondják, hogy mëszëgëto hekäk, mer palócok. 48. Ggßnylelesz. Tarnaleleszt csúfolják így, mert a faluban sok cigány él. [60] 49. Elkopnak, mint à fîzesijëk. [kisfüzesiek] [58] 50. Szàjldji tótok. A szájlájijákot tótoknak csúfojjak, de azé à csak palóc. Ma így monygyäk, àkàrmërë ëlmënunk, hogy, jàj, de tótok vàttok, de totósán beszeltek. Szajlára 1741-ben kerültek szlovák telepesek Nógrád megyéből.

39 [11, 30, 36,41, 57, 58] 51. Pirosz szemű szemmàrijàk [tarnaszentmáriaiak], mer tótok, mint a nànàjijàk [kisnánaiak]. Tarnaszentmáriára 1717—1719 között kerültek szlovák telepesek, de ezeket rövidesen visszavitték: a Kishont megyei Susány, Krasznó, Nyustya nevű falvakból innen átszökött 13 szlovák család állandóbb népességnek bizonyult.

40 [30] 52. Telepi tót. Az Egercsehi-bányatelep lakóit csúfolták így, mert a bányászok egy része szlovák származású volt. Az első bányászok tótok vóták, àsztàn gyöttek à pojäkok, à svábok, à cipcerëk, à tàlijànok, bunyevàcok, grânerek, románok. [23] 53. Tótoknak csúfolják még a parádsasváriakat is, mert áz első hutások tótok vóták. 1753-ban 15 ember működött a hutában, kettő kivételével szlovákok.

41 [23] 54. A nagytályaikat sváboknak csúfolták. 1771-1775 között történt a község benépesítése württembergi, sziléziai, brandenburgi, bádeni németekkel.

42 [3, 40] 8. Aranyosi vádrdcok 55. Víszhosztá szárváskőjijek. A szarvaskőiek és a környékbeli községek lakói úgy tartják, hogy a török hódoltság után távoli vidékekről kerültek ide magyar telepesek (az Alföldről? ). [59, 61] 56. Víszhosztá Mónozsbél. A mónosbélieket is idegeneknek tartották. [61] 57. Óhaza. Egerbakta tréfás neve. Sokan kivándoroltak innen a század elején Amerikába, Svédországba. [20, 30] 58. Fóri sógor. Egerszalókon sok a Flórián, ezért a szalóki férfiakat Fóri sógornak csúfolják. [30] 59. Az a nyiho, aki nem tudja a kilétit, hogy tót-e vagy magyar vagy oláh. A telepen (Egercsehi-bányatelep) laknak nyihok.*

3 [6] 60. A mücófalviak palócok. A csehiek urak.

44 [6] 5. A lakosság foglalkozására vonatkozó csúfolók 61. Kőporos dé'méndi. (Demjén régi neve Deménd) Sokan a helyi kőbányában dolgoztak. A XVIII. század elején hozta létre a püspök-földesúr a demjéni építőkő-bányaüzemet; 1732-ben a Szőlőhegy aljában van a kőfejtő.

4 s [20, 24, 25] 62. À báktájijákot fálopinák monták, mer körű vóták erdővel, osz hdtàltdk à fát, тёк kocsival hortdk lé áz Alfődré. Az 1725. évi adóösszeírás szerint 22 jobbágy közül 13-nak főfoglalkozása a fuvarozás volt; ezek az erdőben összegyűjtött törmelékfával kereskedtek az egri piacon.

4 6 [25] 39. SOÓSImre 1955.50. 40. SOÓS Imre 1955. 51. 41. SOÓSImre 1955.47. 42. SOÓS Imre 1955. 46. 43. ENA 150-67 44. ENA 150-67 45. DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál (szerk.) 1969. 594. 46. SOÓS Imre 1975. 160. 16* 243