Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Bereznai Zsuzsanna: Falucsúfolók Eger vidékén

Bereznai Zsuzsanna FALUCSÚFOLÓK EGER VIDÉKÉN Bevezetés A falucsúfoló népi ráfogások a magyar néprajzi szakirodalomban rátótiádák néven szerepelnek egy sok csúfolójáról közismert faluról, Gyulafirátótról. „A falucsúfoló frappáns történet valamely falu ostoba, ostobának tartott vagy magát ostobának tettető lakójáról, illetve lakóiról. A humor forrása a főszereplő viselkedése, világképe és a történetet elmondó, hallgató közönség viselkedése, világképe közötti különbség. A falucsúfolóban főként a tudatlanságot, a célszerűtlen viselkedést, a jellemhibát gúnyolja ki a közösség. A falucsúfolók jellemzői a természetfeletti motívumok gyakori előfordulása, ismert személyek, helyek szerepeltetése a hitelesség igénye nélkül, a túlzás, a nagyítás. Megtörtént komikus esetekből is válnak ki falucsúfolók."

1 A falucsúfolók sorában igen nagy műfaji változatosság figyelhető meg: a csúfoló általában egy epizódból álló, rövid, anekdotikus szerkezetű történet, szólás, szóláshasonlat, tréfás jelzős szókapcsolat, vers (illetve hosszabb versezetté összekapcsolt falucsúfolók, a falusorolók), rigmus, dal, találós kérdés, hosszabb epikus történetté összekapcsolt több falucsúfoló. KOVÁCS Ágnes

2 megfigyelése szerint a csúfolók két csoportra oszthatók: 1. Egy részük szívósan, több évtizede, nem egyszer teljes évszázada tapad egy-egy faluhoz. Ezek olyan tréfás ráfogások, melyeknek némi valóságalapja is elképzelhető, más községekkel kapcsolatban eddig nem kerültek feljegyzésre, nemzetközi párhuzamuk sem ismert. 2a) Más részük országosan elterjedt, nemzetközileg is számon tartott vándortéma. Ezek csaknem azonos menettel tapadnak azokhoz a falvakhoz, melyeket egy-egy vidék kigúnyolt. 2b) Ugyancsak országosan elterjedt, de a nemzetközi folklóranyagban kevésbé ismert, s ha igen, úgy elsősorban szomszédainknál feljegyzett rátótiáda-típusok azok, melyek a keleteurópai feudalisztikus paraszti életforma valamelyik jellegzetes megnyilvánulásával kapcsolatosak. Ilyenek a földesuraságról, az úriszék vagy a vármegye különböző intézkedéseiről szóló tréfás történetek, a vásározással kapcsolatos esetek vagy a részeg emberek mulatságos kalandjai. A magyar néprajzkutatásban SZENDREY Zsigmond

3 tett először kísérletet a falucsúfolók rendszerezésére. Két csoportra osztja a csufolókat: 1. falucsúfolók epikai mag nélkül (ide sorolja a község nevén alapuló rím- vagy szójátékot, a község fekvésére, a lakosság eredetére, vallására, a jellegzetes foglalkozásokra, jellembeli fogyatkozásokra stb. 1. KOVÁCS Ágnes-SZEMERKÉNYI Ágnes 1979. 29-30. 2. KOVÁCS Ágnes 1966. 5-6. 3. SZENDREY Zsigmond 1927. 30-39. 231