Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Cs. Schwalm Edit: A két Kapoli faragásai az egri múzeumban

A következőben megismétlődik ugyanez a figura, a kezében sétabotot tartva. Előtte tölgymakkos, leveles ágon két madár ül; majd szintén nadrágos ember következik, kezében henger alakú táskával, indás-virágos térkitöltő motívumokkal. Az utolsó gyűrű alatt erősen stilizált, rózsás-leveles díszítmény van. Lakkozott. Ép. Sz. Holló Valéria vásárolta Kapoli Antaltól 1942-ben, Somogyhárságyon. 53.1.1328. Faragott bot. Somogyhárságy, Somogy megye. Készült 1942-ben. H.: 92 cm. Fogója: 13 cm. Sötétbarna színű, somfából faragott, a fogója vágott végű szarvasagancs. A bot és az agancsnyél összeékelésénél 1,5 cm-es rézgyűrű. A rézkarika fölött az agancsba bekarcolva: Kapoli Antal 1942. Alatta domború faragású kör alakú keretben koronás magyar címer, indás-virágos motívummal keretelve. A bot többi részén sűrű dudorok, bütykök vannak, melyek végeit rézszöggel verte ki. A bütykök a bot végétől 26 cm-re végződnek. Lakkozott. Ép. Sz. Holló Valéria vásárolta Kapoli Antaltól 1942ben, Somogyhárságyon. Bár Kapoli gyűjteményünk kicsi és nem teljes, több tárgytípus is hiányzik belőle (pl. hangszer, széktámla, gyufatartó, tükrös stb.), mégis egy egységes képet nyújtanak művészetének legjellegzetesebb vonásairól. Ismerve DOMANOVSZKY György és KNÉZY Judit tárgyismertetéseit is,

37 ezeket a következőképpen foglalhatjuk össze. A hagyományos formájú pásztorfaragásokat készítette. Különleges formát nem csinált. Jellegzetes a kompozíció^ is: a díszítendő felületet igen változatos formákban — vonalakkal, szalagdíszítményekkel, gyűrűkkel — körbefutó mezőkre osztotta, s ezeket a sávokat is hosszanti irányban tagolta.

38 A tárgyak alapján megfigyelhetjük jellegzetes motívumait is. Elsősorban a legtöbbet alkalmazott, igen erősen stilizált növényi elemeket emelném ki. Önálló mezőkben is gyakoriak, de a figurális ábrázolások mellett mindig térkitöltőnek használja. Jellegzetes a bokorvirágai szerkesztésmódja: az egy tőről induló szár kettéválik és középen egy nagyobb virágmotívumot fog közre, ami fölött újra összezárul. Néha egyforma méretű virágokból áll az egész kompozíció s csak a csúcson elhelyezett motívum a nagyobb, az uralkodó. Egyaránt készít aszimmetrikus és részarányos kompozíciókat. A Dobó István Vármúzeumban levő tárgyakon az aszimmetrikus szerkesztés van túlsúlyban. Kedvenc virágai: az igen erősen stilizált tulipán, az egy vagy többsoros sziromból álló kerek rózsaforma, a rozmaring.

3 9 Emellett kedveli az előzőekkel szemben naturálisan ábrázolt leveles tölgyfaágat, makkal. Az állatok közül fán ülő madárral találkozunk leggyakrabban, emellett kutyát, mókust, rackajuhot, szarvast, lovat és vadkacsát is szeretett díszítőelemként használni. Az emberalakok közül gyakori a pásztor és a betyár, bőgatyában vagy cifraszűrben, vállán puska vagy kezében bot, esetleg tülök. Szerepeltet vadászt is vadászruhában, puskával, kutyával, és női alakot, kezében legtöbbször virággal. Az alakokat tehát ruhájukkal és jellegzetes tárgyaikkal jellemzi. Gyakori, hogy asztal mellett álló és poharazgató figurákat ábrázol: két férfit vagy egy férfit és egy nőt, egymással szemben. Alakjai profilban állnak, egy kivétellel, amikor a juhász a juhászkampót keresztben a hátához szorítja. Történelmi alakok közül a felirat szerint egy 37. DOMANOVSZKY György 1983. KNÉZY Judit 1968. 38. Ez a díszítési mód többször változott Kapoli Antal munkásságának több évtizede alatt. A XIX. század 90-es éveiben, tehát munkáinak korai darabjain, még egymástól teljesen elhatárolt felületeket díszített. A XX. század elején készült darabjain összefüggő díszítést alkalmazott, majd újra visszatért a felület felbontásához. DOMANOVSZKY György 1983. 23. A Dobó István Vármúzeumban őrzött darabok az 1940-es években készültek (egy kobak 1930-ban, egy tülök 1934-ben), ekkor a felület újra bontott. 39. Virágmotívumai közül a lánya és rokonai a tulipánon és rozmaringon kívül mást nem tudtak megnevezni. Fia, ifjú Kapoli Antal is egy őszirózsa formát és egy tüskerózsát nevezett meg. A többinél azt mondta, hogy nem szoktak nevet adni a mintának. KNÉZY Judit 1967. 148. 14* 211