Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Cs. Schwalm Edit: A két Kapoli faragásai az egri múzeumban

A pásztorművészet az egész magyar nyelvterületen kialakult s tájanként eltérő jellegzetes technikákat és anyagokat alkalmazott. Mielőtt Kapoli Antal munkásságát bemutatnánk, elöljáróban most csak a dunántúli pásztorművészet legjellemzőbb jegyeit ismertetjük. A magyar tájak faragó művészete közül a legváltozatosabb és legteljesebb képet mutatja. Innen származnak a legrégebbi reánk maradt tárgyak, itt jelentkeztek először a faragásban a naturalisztikus stíluselemek, megtalálható minden technikai eljárás, amelyet a művészeti ágban alkalmaztak, s olyan kiemelkedő alkotások jöttek létre, amelyek messze kimagaslanak a többi tájegység pásztorművészetéből.

8 A pásztorok mellett és előtt élő parasztfaragók munkáiról sem szabad elfelejtkeznünk, csak ezzel együtt tudjuk figyelemmel kísérni a faragóművészet fejlődését. A legrégebbi, XVIII. század végi, XIX. század eleji dunántúli faragások ékrovásos technikával készültek, mértani elemekkel díszítve. A XIX. század harmincas éveiben tűnik fel a spanyolozás. Ez egyértelműen a pásztorfaragások technikája: a kivésett alapot fellágyított spanyolviasszal töltötték ki, amit az alapig lesimítottak. A spanyolozás alapanyaga a fa és egész kismértékben a szaru. Az új technikával új díszítmények jelentek meg: a mértani elemeket felváltották a természetből vett motívumok (növény, virág, madár, állat, ember). Színezése piros-fekete majd zöld—fekete, de kék és sárga színekkel is bővült a színskála.

9 Spanyolozással a Duna vonalától keletre nem találkozunk. A XIX. század hatvanas éveitől terjed el a karcolás, a karcolozás, kezdetben a spanyolozással, majd önállóan. Alapanyaga leginkább a szaru és a kobak, de fán is gyakori. A felületbe késheggyel karcolták a díszítményt, s ebbe zsiradékkal kevert fekete port dörzsöltek. A karcolásba betömődött festékanyag adta ki így vékony vonalban a mintát. Ezzel lehetővé válik a grafikusabb ábrázolás, több mozgás, ember- és állati alakok megjelenítése. A karcolás mellett jelentkezik a domború faragás.

1 ° Legjellegzetesebb dunántúli pásztormunkák a kabakok, tükrösök, melyek más vidékünkön ismeretlenek, emellett egyéni kivitelű szarumunkákkal (kürt, fűszertartó stb.) és fafaragásokkal (bot, balta, borotvatartó stb.) is találkozunk. Mikor idős Kapoli Antal juhászbojtár lett az 1870-es évek végén, a pásztor életforma, a juh tartás utolsó virágzását éli.

11 Akkor kezdett el dolgozni, mikor a karcolás kezd előtérbe kerülni. Ezt a technikát alkalmazta legszívesebben, még akkor is, amikor már más faragók nem is használták. Emellett a domború faragást is kedvelte, de a spanyolozást nem készítette.

12 A dunántúli pásztorművészetben egymás után megjelenő díszítési technikák tehát művészetében is nyomon követhetők, faragásai a régi magyar pásztorművészet hagyományait őrzik. A két Kapoli a magyar népművészet kiemelkedő egyénisége. Egyéni stílusuk elemzéséről, életükről, munkáikról számos tanulmány látott napvilágot.

13 A legteljesebb DOMANOVSZKY György monográfiája. Az idősebb Kapoli Antal 1867-ben született a Somogy megyei Kisgyalán. Minden nemzetsége juhász volt.

14 Nyolcéves korában elvesztette apját. 12 é^es korában már 8. DOMANOVSZKY György 1981. 226-227. 9. DOMANOVSZKY György 1983. 8. 10. DOMANOVSZKY György 1983. 9-10. MANGA János 1972. 59-61. ll.KNÉZY Judit 1967. 129. 12. DOMANOVSZKY György 1983. 15. 13. MADARASSY László é. n. 68-86., MANGA János 1954. DOMANOVSZKY György 1955, 1983. KNÉZY Judit 1966. 129-153. 14. MADARASSY László é. n. 70-71. 204