Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Bodó Sándor: A mezőgazdasági termelés igaereje Magyarországon 1895-ben

magyar neve. Amíg be nem törik őket, az igát nem tűrik magukon. Csak hosszas fáradsággal lehet őket hozzászoktatni a hajcsár kezéhez . . . Merem állítani, hogy ebben a megyében láttam a legmutatósabb szarvasmarhát ... A megye lótenyésztéséről is hasonlókat kell mondanunk."

7 Fényes Elek szerint 1837-ben „Heves még azon kevés megyék közé tartozik, melly szarvasmarhát nagyban 's kereskedésre tenyészt. A Tisza-melléki tágas pusztákat számtalan gulyák és gőböly-csordák lepik el, a' mellett, hogy a jobbágyok is sok ökröket nevelnek."

8 Albert Ferenc 1868-ban már változó képet fest az állatállományról, s közöttük az igavonókról: „Lovakat illetőleg nincs ugyan a megye területén tulajdonképi ménes, de uraknál, sőt a legújabb időkben némely község parasztjainál, például a makiári, kömlői, tiszanánai, sarudi népnél szép és jó lovak találhatók. A lóhoz hasonló, de nemtelenebb, s így kevesebbre böcsült állatfajt, a türelmes szamarat megyénk róna vidékén a juhászok, hegyes vidékén a szegényember kedveli és Eger, de kivált Gyöngyös környékén nem ritka. A szarvasmarhatenyésztés azelőtt a Tisza árterein s a tiszai járás meg a tulajdonképpeni Hevesmegye róna vidékein találtatott buja legelőkön igen jelentékeny volt, de az újabb időkben . . . jóval csökkent."

9 1893-ban Szederkényi Nándor is hasonlóképp vélekedett: „Vármegyénkben a lótenyésztés mutatkozik . . . legszebb fejlődésben lévőnek. A marhatenyésztés teljesen elhanyatlott."

1 ° Lássuk csak ezek után közelebbről Heves megye településeinek igaerőadatait 1895-ben.

11 Igásfogatok Vármegye lófogat ökör fogat fogat rrfogat Vármegye s fogat rrfogat egyes kettős hárma négyes kettős négyes hatos Bivaly Öszvé szarná Tehén fogat / Egri járás 1. Aldebrő 39 92 12 1 1 14 — 1 6 2. Bessenyő 34 151 34 4 5 29 3 3. Deménd 5 29 4 9 14 — 1 1 4. Dormánd 13 4 2 14 5. Eger-Szalób : 21 57 2 1 39 19 — 6. Fel-Debrő 37 46 15 1 15 18 — 2 2 7. Felnémet 16 71 1 — 84 10 — 8. Felső-Nána 5 53 1 17 — — 9. FelsőTárkány 23 38 8 63 1 1 10. FüzesAbony 24 184 28 4 5 19 1 2 11. Kál 40 127 11 3 20 2 1 — 7. BÉL Mátyás 1968. 18-19. 8. FÉNYES Elek 1837. 190. 9. ALBERT Ferenc 1868. 77-78. 10. SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 478. 11. A magyar korona . . . 1897. 286-291. 193