Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Kiss Péter: Gyűjtemények és múzeumok Egerben 1951-ig. I.

1938. Terv jelenik meg az Eger с lapban, Hevesvármegye és Eger város múzeumának (Városi Múzeumnak) elhelyezésére és megnyitására vonatkozóan. Ebben szerepel az az elgondolás, hogy az Érseki Líceum Múzeuma szépművészeti és egyháztörténeti múzeummá alakuljon át, míg a város múzeuma minden más jellegű anyagot átvenne.

48 1941: Az utolsó gyarapodás. Ekkor került a múzeumba Tóth Zoltán Viktor dévaványai plébános végrendeleti ajándékaként néhány festmény. c) A régiségtár (1874-1944) A múzeum második nagy gyűjteményi egysége a régiségtár volt. Ide tartoztak a régiségek, ritkaságok, kegyeleti tárgyak, valamint az éremgyűjtemény és a pecsétlenyomat gyűjtemény. Külön leltára volt az átrendezés után is Bartalos Gyula gyűjteményének (több mint nyolcezer db tárgy és irat), az éremgyűjteménynek (mintegy 6000 db) és a pecsétlenyomat gyűjteménynek (több mint 2600 db). Ezeken kívül volt az alapleltár, amelyben még közel 2800 db tárgyat tartottak nyilván. Néhány jelentős tárgy gyűjteménybe való kerülésének ideje ismeretlen, ezért ezeket itt soroljuk fel: Széchenyi István kalapja, belsejében a Tisza térképével, valamint Vörösmarty Mihály tintatartója. Ezekről mindössze annyi állapítható meg, hogy 1909-ben már a múzeumban voltak kiállítva.

4 9 Semmit nem tudunk ezideig Zalár József tollának ide5. kép. A tiszabői harang 48. Múzeumot az iskolavárosnak! = Eger, 1938. máj. 15. 2. 49. BOROVSZKY Samu 1909. 96. 172