Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Kiss Péter: Gyűjtemények és múzeumok Egerben 1951-ig. I.

alig maradt egy-két megtartható festmény a sok kiselejtezett másolaton és értéktelen darabon kívül."

19 A több mint száz db festmény jelentős hányada tehát értéktelen volt. 1872. októberében Plank Ferenc egri polgár megvételre ajánlotta fel régiséggyűjteményét az érseknek. Súlyos pénzügyi nehézségei miatt gyűjteményének egy részét kénytelen volt már korábban eladni.

20 Anyagi helyzete azonban később sem javult, és 1872 februárjában 6%-os kamatra kölcsönt kért Bartakovicstól, majd októberben a gyűjtemény megmaradt részétől is meg kellett válnia. Ennek nagyobb hányadát 1100 db érme, 250 db kelta és római bronztárgy, valamint 85 db középkori vastárgy alkotta. Az utóbbiak közül néhánynak a lelőhelye az egri vár volt. Ugyancsak vásárlás útján jutott hozzá az érsek a velencei múzeumban őrzött Pyrker János László mellszoborhoz,

2! amely velencei patriarcha korában ábrázolta a későbbi egri érseket

22 Ebben az időben rnár itt találhatók a Tariczky Endre tiszafüredi plébános által ajándékozott leletek is.

23 Decemberben Vochler Alajos megkezdi a Plank-gyűjtemény érmeinek rendezését, s bár még a múzeum létre sem jött, Bartakovics kész részt venni a kormány felhívása nyomán a következő évi bécsi tárlaton. A megfelelő tárgyak kiválasztásában tapasztalatlan líceumi gondnok Rómer Flórishoz fordult segítségért, aki már korábban megállapította, hogy a létesülő múzeumnak máris van néhány figyelemre méltó tárgya.

24 1873 februárjában Foltin János szihalmi segédlelkész 147 db tárgyat ajánlott fel gyűjteményéből.

2 5 Ezek többsége csont-, kő- és bronzeszköz volt. Áprilisban volt a képtár első jelentős gyarapodása: az érsek megvásárolta öccáének, Bartakovics Flórisnak 50 db-ból álló képgyűjteményét, és azt a múzeumnak ajándékozta.

26 A berendezéshez még üvegszekrényeket, képkereteket és függönyöket rendelt, de elkészülésüket már nem érhette meg. Végrendeletében képeit

27 és érmeit

28 a múzeumra hagyta. Októberben Lévay Sándor nagyprépost végrendelete értelmében néhány metszet és mellszobor került a múzeumba. Ez utóbbiak között volt az elhunyt édesatyjának Casagrande által készített mellszobra is. Év végén Vochler Alajos a következőket jelentette Samassa érseknek: a múzeumnak csak abban az esetben lenne értelme, ha a látogatás lehetőségét a nyilvánosság részére is biztosítanák, amihez azonban néhány fizetett múzeumőrre lenne szükség. A festményeket feliratokkal kellene ellátni, el kellene készíteni a múzeum leltárát, és nyomtatásban megjelentetni. 1920-ig azonban minden egyes gyűjteményi résznek önálló leltára van, és a múzeumőri teendőket a mindenkori líceumi gondnok látja el, de a gyűjtemények 1874-től látogathatók voltak. b) A képtár (szépművészeti gyűjtemény) 1874-1944 A képtár gyűjteményébe az olajfestményeken kívül szobrászati és grafikai művek, vízfestmények, pasztellek és metszetek is tartoztak. A múzeum megnyitása után ez a gyűjteményi rész kizárólag ajándékozás útján gyarapodott. A festmények többsége végrendeleti ajándék volt. 19. ZOLTAI Lajos 1935. 141. 20. Hírfüzér = Eger, 1874. okt. 31. 316. 21. Egyveleg = Eger, 1872. nov. 21. 373. 22. AÉ. 1872. VII. köt. 70. 23. Egyveleg = Eger, 1872. okt. 31. 349. 24. VOCHLER Alajos levele 25. EHK. = EEK. 1873. febr. 26. 26. Az idevonatkozó iratok az egri Főegyházmegyei Könyvtár kézirattárában találhatók az MS 2004/5/1-5. számok alatt. 27. Hírfüzér = Eger, 1873. jún. 12. 190. 28. Be. Bartakovics Béla egri érsek végrendelete = EEK. 1873. júl. 1. 105. 167