Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban III. rész

megoldások - parancsolgatás, utasítgatás — s ezek helyébe a felvilágosító és a meggyőző munka lépett. Ezt bizonyítja egy I960, november végi jelentés is, amelyben ez olvasható: „A pártszervezetek és a gazdasági vezetők között a kapcsolat jónak mondható, hiszen a pártvezetőségi tagok nem parancsolgatnak, nem utasítgatnak, hanem felvilágosító munkával igyekeznek megértetni a termelőszövetkezetek előtt álló feladatok elvégzését és így a termelőszövetkezet vezetői a legtöbb helyen tiszteletben tartják a pártvezetőséget és igénylik a segítségüket."

2 9 5 A pártszervezetek nemcsak a termelés segítésében, a munkára való mozgósításban, hanem a tagság nevelésében, műveltségének fokozásában is fontos szerepet kaptak. Az átszervezést követő időszakban legfontosabb politikai nevelő feladatuk annak a tudatnak az erősítése volt, hogy helyesen döntöttek a parasztok, amikor beléptek a termelőszövetkezetbe. Ez a munka nem volt könnyű. A parasztságot még ezernyi szál fűzte a múlthoz, az egyéni paraszti tulajdonhoz. Úgy gondoljuk, hogy helyesen állapította meg a járási pártvezetés a fenti kérdést elemezve 1960 végén: „Valamennyi pártszervezetben foglalkoznak a kistulajdonosi tendenciák leküzdésével, azonban meg kell mondani őszintén, hogy ezen a téren még csak némi eredményt értünk el . . . Nem sikerült még a termelőszövetkezetek tagságának többségével megértetni, és megerősíteni azt a tudatot, hogy helyesen döntöttek, amikor beléptek a termelőszövetkezetbe. Még mindig vannak olyan termelőszövetkezeti tagok, akik fő jövedelmi forrásuknak továbbra is a háztáji gazdálkodást tekintik."

296 A pártszervezetek a tagság politikai műveltségének megalapozására és elmélyítésére minden termelőszövetkezetben megszervezték a pártoktatást, ahová a pártonkívüliek is jártak. Szakmai műveltségük emelése érdekében pedig részt vettek az ezüstkalászos, a munkaegység számítási és alapismereti tanfolyamok szervezésében.

2 9 7 • 10. A patronázsmozgalom Már az MSZMP Központi Bizottságának 1958 decemberi határozata utalt arra, hogy: „Meg kell szervezni az állami gazdaságok és az ipari üzemek bevonásával a termelőszövetkezetek patronálását."

298 A mozgalom fejlődésében nagyobb fordulatot „Az MSZMP Központi Bizottsága Titkárságának határozata: a patronázs munka megszervezéséről" című 1959. április 10-i határozata hozott. Ez pontosan megfogalmazta a mozgalom célját, feladatait, szervezeti kereteit, ezenkívül konkrét intézkedéseket is javasolt az illetékes párt- és állami szerveknek a patronáló munka kibontakoztatására és szervezettebbé tételére, A határozat a patronáló intézmények körét szélesítette. Az ipari üzemek mellett a tangazdaságokat és az intézményeket is felsorolta,

299 A patronázs mozgalomban az egri járásban is az ipari üzemek töltötték be a legfontosabb szerepet. Nem véletlen ez. Hisz az ipari üzemek szakmunkásai tudták a termelőszövetkezeteknek a legtöbb segítséget adni, az üzemi pártszervezetek pedig, amelyek részt vettek az átszervezésben is, sok politikai segítséget nyújthattak. 295. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Pártbizottság anyaga. Jelentés a tsz-pártszervezetekről. 1960. Jelentés a Heves megyei Pártbizottságnak a Politikai Bizottság 1960. április 12-i határozata végrehajtásáról. 1960. november 22. 296. Uo. 297. Uo. 298. Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956-1962. 271. 299. STRASSENREITER Erzsébet, 1970. 135; 141. 158