Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban III. rész

Az adatok azt mutatják, hogy a paraszt párttagok számának növelésére égetően szükség volt. Politikai szempontból káros volt az, hogy a termelőszövetkezeti, illetve a tszközségi pártszervezetekben a tagság többsége nem termelőszövetkezeti tag volt. Erre a problémára a központi pártvezetés idejében felfigyelt, s nem véletlen, hogy a sokszor idézett 1960. április 12-i határozatban erről is szó esett. A Politikai Bizottság erre vonatkozóan a következőket állapította meg: „Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol nincs pártszervezet, vagy kevés a párttag, gyorsítsák meg a tag- és tagjelöltfelvételt és indokolt esetben tagjelöltség nélkül is vegyenek fel tagokat."

265 A tagjelöltség nélkül felvett párttagokat ebben az időszakban rendkívüli párttagoknak nevezték. Ezek a legjobban dolgozó termelőszövetkezeti tagok közül kerültek ki. Egy-egy rendkívüli tagfelvételt sok esetben hosszabb elbeszélgetés előzött meg. Erre azért volt szükség, mert a párttagságra alkalmas parasztembereket ekkor még sok minden visszatartotta a belépéstől. Sokukat feleségük, apósuk, anyósuk, idős szüleik, rokonságuk igyekezett lebeszélni a belépésről. Nagy visszahúzó erő volt a vallás is. Az elmondottakból következett azután az, hogy több esetben a pártszervezetekbe belépő parasztok családjuk és a rokonság előtt hallgattak a belépésről.

2 6 6 A termelőszövetkezeti, illetve a tsz-községi pártszervezetekbe felvett rendkívüli tagok létszámáról nincsenek pontos adataink. A járás falvaiban 1960. április 12. és 1960. november vége között 25 rendkívüli tagról tudunk.

267 Ebben az évben a járás falvaiban 136 párttagot és 141 tagjelöltet vettek fel. Tehát a rendkívüli módon belépett paraszt párttagok száma nem volt jelentős.

268 Az egri Dobó Termelőszövetkezetben 1961. január vége és június vége között 10 rendkívüli tagot vettek fel. Ezekből jött létre azután a termelőszövetkezeti pártszervezet.

2 69 A termelőszövetkezeti, illetve tsz-községi pártszervezeteknek rendkívül fontos feladatokat kellett megoldaniok. A pártszervezeteknek kellett a motor szerepét betölteni a megszilárdításért vívott harc során. A kitűzött feladatokat csak akkor oldhatták meg eredményesen, ha egységesek voltak, ha jó volt a kapcsolatuk a termelőszövetkezetek gazdasági vezetésével, ha helyesen értelmezték a párt szövetségi politikáját. A pártszervezetek létrejötte után azonban mind az egységgel, mind a gazdasági vezetéssel való kapcsolattal, mind a szövetségi politika értelmezésével problémák voltak. Főleg a régi termelőszövetkezetekben működő pártszervezeteknél a politikai szűklátókörűség és a személyi ellentétek gátolták a pártszervezetek egységét. Legkirívóbb volt ez a verpeléti Dózsa, az egerszalóki Vörös Csillag Termelőszövetkezetben és Noszvajon. A verpeléti Dózsában a felfejlődés után hosszabb ideig a pártvezetőségre, s a tagság egy részére a szektás elzárkózás volt a jellemző. A pártvezetőség, s a tagság egy része nehezen törődött bele a felfejlesztésbe. Idegenkedett a közös gazdaságba belépett középparasztoktól. Az elzárkózás megbontotta 265. Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956-1962. 419. p. .266. Személyes élmények az egri járás falvaiból. 267. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Pártbizottság anyaga. Jelentés a tsz-pártszervezetekró'l. 1960. Jelentés a Heves megyei Pártbizottságnak a Politikai Bizottság 1960. április 12-i határozatának végrehajtásáról. 1960. november 22. 268. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Pártbizottság anyaga. A tag- és tagjelöltfelvétellel kapcsolatos iratok. Értékelő jelentés a tag- és tagjelöltfelvételi munka tapasztalatairól. 1961. január 12. 269. MSZMP HMB Arch. Az egri Városi Pártbizottság 1961. június 27-i ülésének jegyzó'könyve. Beszámoló a termeló'szövetkezetek munkájáról, a tavaszi növényápolás helyzetéről, a nyári munkákra való felkészülésről. 154