Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)
Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban III. rész
dasági eszközöket, kivéve a háztáji gazdaságban megtartható vagyontárgyakat. (Beépített telek, udvar, a háztáji állatoknak szükséges épületek, egyszerűbb mezőgazdasági munkaeszközök és kéziszerszámok, egy tehén, egy-két növendék marha, egy-két anyakoca malacaival, évente három-négy hízó sertés, öt juh vagy kecske, korlátlan számú baromfi, házinyúl és méhcsalád.) Be kellett vinni a közös tulajdonba adott állatok eltartásához az új termésig szükséges takarmányt is. A bevitelre kötelezett vagyontárgyak elfogadása, értékelési módja felől a közgyűlésnek kellett döntenie. A belépő tag köteles volt fölös gazdasági épületeit, illetve a bevitt földön lévő gazdasági célokat szolgáló létesítményeket a termelőszövetkezet tulajdonába adni térítés ellenében. Fel kellett értékelni a termelőszövetkezetek használatába kerülő élőfákat, növénykultúrákat is. A tagságnak ezekért is térítést kellett kapnia. A bevitt vagyontárgyak megállapított értékének, az alapszabályban meghatározott hányadát a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz kellett csatolni. A termény és takarmány, a háztáji gazdaság szükségletét meghaladó gazdasági épület, valamint a vetőmag árát teljes egészében ki kellett fizetni. 1 ° 8 A termelőszövetkezetek alakuló és vezetőségkiegészítő közgyűlésein megválasztották a leltározó és az értékelő bizottságok tagjait. A leltározó bizottságok házról házra járva nyilvántartásba vették a termelőszövetkezetnek szükséges gazdasági felszereléseket, a háztáji kereteket meghaladó állatállományt. A határban a vetésekről és az évelő növényekről elkészítették az úgynevezett zöldleltárt. Nyilvántartásba vették a határban lévő fákat, épületeket stb. értékelését az értékelő bizottságok hajtották végre. A bevitt vagyontárgyak értéke kifizetésének határidejéről a közgyűlés döntött. Ez határozta meg a közösbe kerülő állatállománynak újig szükséges takarmánymennyiséget, a közös gazdaságba beviendő vetőmag mennyiségét is. Például a demjéni tsz közgyűlése a bevitt állatok után darabonként 100 kg zabszalma, 50 kg szálastakarmány, 25 kg abrak takarmány bevitelét írta elő. 109 A noszvaji termelőszövetkezet közgyűlése 1 hold föld után 1,3 kg zab, 3,25 kg búza, 8 kg kukorica, 10 kg árpa, 12 kg burgonya bevitelét szabta meg. 11 ° Az átszervezés első szakaszában több termelőszövetkezetben nem az alapszabály értelmében állapították meg a beviendő takarmány és abrak mennyiségét. Ez rengeteg vitára adott okot. 111 A felértékelt állatokat azokon a helyeken, ahol nem volt közös istálló, annak felépüléséig a volt egyéni gazdák istállójában gondozták. Ez is sok gondot okozott, de jobb megoldás híján vállalni kellett. 112 A felértékelt gazdasági felszerelések, állatok, vetőmag és takarmány bevitele a járás sok termelőszövetkezetében nem volt könnyű feladat. Különösen azokban nem, amelyek 1959 tavaszán még őszi kezdésre alakultak. Ezek közül a legtöbb probléma Bekölcén és Bélapátfalván volt. Bekölcén a tagság, a vezetés határozatát semmibe véve még szeptember elején sem akarta a vetőmagot beadni. 113 Még november végén is csak 38%-át adták össze 108. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkozó jogszabályok. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1959. évi 7. tvr. a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és termelőszövetkezeti csoportokról. 9-10.1. 109. Termelőszövetkezeti Irattár, Demjén. 1959. december 19-i közgyűlés jegyzőkönyve. 110. Termelőszövetkezeti Irattár, Novaj. 1960. február 5-i közgyűlés jegyzőkönyve. 111. MSZMP HMB Arch. MB I. f. 9. őe. Párt- és Tömegszervezetek Osztálya 1959. Információs jelentések. Az egri Járási Pártbizottság 1959. június 8-i jelentése. 112. Kreskai János visszaemlékezése. (Eger) 113. MSZMP HMB Arch. A bekölcei pártszervezet 1959. szeptember 4-i vezetőség-újjáválasztó taggyűlésének jegyzőkönyve. (Mihály Pál felszólalása.) 136
