Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban III. rész

mivel: „A tagságot össze tudja fogni, irányítását végrehajtják. Összefoglalva a tagság bízik benne ... A Község Végrehajtóbizottsága bizonyítja, hogy az MSZMP vezetősége már többször vetette fel, hogy ha más kézben volna a vezetés, mi is ott állnánk, ahol a többi község, hol nincs meg az az eredmény, amely Balaton községben." A végrehajtó bizottság indítványozta az elnöki funkciójában való meghagyását: ,, . . mert esetleges eltávolítása a termelőszövetkezet bomlását idézhetné elő."

62 A járási tanács mezőgazdasági osztálya a községi tanács végrehajtó bizottsága véleménye alapján kérte a megyei tanács mezőgazdasági osztályát, hogy járjon el a Földművelésügyi Minisztériumban annak érdekében, hogy Kormos Miklós elnöki funkcióban maradhasson.

63 A Földművelésügyi Minisztérium hozzájárult ahhoz, hogy a felmerült indokok alapján Kormos Miklós büntetett előélete ellenére tsz-elnök lehessen.

64 Kerecsenden sok korábban jól gazdálkodó parasztember volt, akik vezetői adottságokkal is rendelkeztek. A község szegényparasztjai, akik közül a szervező bizottság nem talált vezetésre alkalmas embert, nem voltak hajlandók gazdag parasztot megválasztani termelőszövetkezeti elnöknek. így a gazdaság első elnöke Román István lett, aki a régi rendszerben rendőr volt. A felszabadulás után kis földjén gazdálkodott. Mintagazda volt. A község bizalmát bírta, ezért ő lett az elnök.

6 5 A makiári Rákóczi Tsz elnökének a tagság egy öregedő, de jól gazdálkodó, köztiszteletben álló középparasztot, Farmati Lászlót akarta. A községi vezetés ezt először Farmati öregségére hivatkozva ellenezte, később azonban beleegyezett a megválasztásába.

66 Volt több olyan eset is, amikor a tagság, a helyi és a járási vezetés véleménye egységes volt a leendő elnök személyéről. Egyező vélemény alapján választották meg az egerszalóki Új Élet, a makiári Béke és az Új Élet Termelőszövetkezet elnökeit.

67 Az újonnan alakult termelőszövetkezetek vezetőinek nagy része eredetileg középparaszt volt. Ez megfelelt a tagság összetételének. Ugyanis az új termelőszövetkezetekbe sok középparaszt lépettbe.

68 A megválasztott, illetve a funkciójukban megerősített termelőszövetkezeti elnökök a kezdeti időszak bonyolult és nehéz körülményei között különböző módon állták meg helyüket. A régi elnökök közül kettő, a noszvaji és a verpeléti a felfejlesztés után, az új körülmények között nem találta meg helyét. A noszvaji termelőszövetkezet elnöke M. Miklós 1959. január 8-tól állami támogatással került a közös gazdaság élére. A korábbi években lezüllött termelőszövetkezetet rövid idő alatt jól működő gazdasággá változtatta, így már 1959-ben 42 Ft-ot tudtak egy munkaegységre fizetni. Jó vezetési módszerei voltak, a tagság támogatta munkáját. A község teljes kollektivizálása után azonban vezetési módszereiben durvaságok, emberi és politikai magatartásában pártszerűtlen vonások jelentkeztek. Nem akarta elismerni a községi tanács ellenőrzési jogát. Nem hitt eléggé az emberekben, sokszor egy-két személyt kivéve, még saját munkatársaiban sem. A kollektív 62. HmL. Az egri Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályának iratai. XXIII-205/43. 1960. A balatoni Községi Tanács elnökének véleménye a helyi termelőszövetkezet elnökéről. (Másolat) 1960. április 27. 63. HmL. Az egri Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályának iratai. XXIII-205/43. 1960. A Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályának levele a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya vezetőjének. 1960. április 30. 64. HmL. Az egri Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályának iratai. Uo. A Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának levele a Járási Tanács Mezőgazdasági Osztálya vezetőjének. 1960. szeptember 9. 65. Szentgyörgyi László visszaemlékezése. (Eger) 66. Kása Lajos visszaemlékezése. (Maklár) 67. Kása Lajos (Maklár) és Kovács Ferenc (Eger) visszaemlékezése. 68. Gubán Dezső visszaemlékezése. (Eger) 9 Az egri múzeum évkönyve 131