Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban III. rész

(Például a termelőszövetkezet összterülete, annak megoszlása, az egyéniek tulajdonában maradt föld stb.)

32 A bizottságok munkájuk kezdetén megállapították a tagok által bevitt föld nagyságát, elvégezték a bevitt parcellák telekkönyvi azonosítását. Majd javaslatot dolgoztak ki a földrendezésre. A bevitt területek nagyságának megállapítása, a telekkönyvi azonosítás rendkívül nehéz és bonyolult feladat volt. Ezek számos esetben nehezítették a munkát. A belépési nyilatkozatokon feltüntetett adatok sokszor nem egyeztek az adónyilvántartásban, valamint a földkönyvben lévőkkel. Probléma volt az is, hogy sok termelőszövetkezeti tag a belépési nyilatkozat kitöltésekor nem diktálta be a más helységekben lévő földjeit. Ezeket a földeket csak akkor lehetett pontosan felderíteni, ha az egész járásban lezajlott a földrendezés.

33 Nagyon sok esetben gondot okozott a földek tulajdonjogi viszonyainak tisztázatlansága. Egyes parasztcsaládok, ha öröklés, vagy egyéb jogcímen földhöz jutottak nem rendezték a tulajdonjogi változásokat. Az ebből adódó visszásságokat a földrendezéskor kellett felszámolni.

34 A rendezés során a termelőszövetkezetek tábláit úgy kellett kialakítani, hogy az lehetőleg ne legyen széttagolt. Arra törekedtek, hogy legyen a termelőszövetkezetnek a belterjes gazdálkodásra alkalmas földeken kívül egy tagba lévő legelője, szőlője is. Ennek során számos földcserét kellett végrehajtani a szocialista szektor más részeivel, egyéni parasztokkal, a szomszédos községek parasztjaival és szövetkezeteivel. Ahol egy helységben több termelőszövetkezet volt arra törekedtek, hogy az egyes közös gazdaságoknak a határ minden részén legyen földje, öntözött területe. Ezzel megelőzték azt, hogy egy helységen belül egy termelőszövetkezetnek csak jó földjei legyenek, a másiknak pedig rossz, vagy kevésbé jó.

3 5 A termelőszövetkezetek közös területeinek kialakítása nem kevés gondot okozott. Azokban a községekben, amelyeket 1959—1960 telén szerveztek át, a nagyüzemi táblákat csak aratás után lehetett kialakítani, mivel ezeken a helyeken 1959 őszén a kenyér- és a takarmánygabonát még egyénileg vetették el.

36 A földrendezéskor több probléma felmerült, amelyet menet közben kellett megoldani. Például Bélapátfalván az egyéniek földjének kiadása után a járási tanács vezetői olyan utasítást adtak ki, hogy meg kell változtatni az egyéniek birtokának helyét oly módon, hogy annyi darabban legyen a csereingatlan, mint ahány darabban a földrendezés előtt volt. Az átszervezéskor egy dűlőn belül az egyéni parasztok több darabban is kaptak csereingatlant. Ez azzal a veszéllyel járt, hogy ha később belépnek a termelőszövetkezetbe, területüket nehéz lesz a közös táblához csatolni önkéntes földcsere formájában.

37 Mikófalván miután a földrendezéskor megállapodtak a termelőszövetkezet és az egyéniek földjeinek helyében, és a birtokba helyezés megtörtént, azt a járási tanács elnöke jóváhagyta. Ekkor a helyi termelőszövetkezet vezetőségének egy csoportja az elnök megkerülésével panaszt tett a járási tanács elnökénél az egyéni táblák elhelyezése miatt. Erre ő 32. HmL Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának iratai. Kérdőív Egercsehi község földrendezéséhez. 1960. augusztus 31. stb. 33. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Pártbizottság anyaga. Ügyészségi jelentések. 1960. Az 1960.

1. félév^eszámoló jelentés. 1960. július 21. 34. HmL. Az egri Járási Tanács Végrehajtóbizottsága 1960. december 14-i ülésének jegyzőkönyve. Tájékoztató jelentés a földrendezés végrehajtásáról. 1960. december 9. 35. Nagy Dezső visszaemlékezése. (Eger) 36. Tóth Flórián visszaemlékezése. (Eger) 37. HmL. A Megyei Tanács 1959. október 12-i ülésének jegyzőkönyve. Információs jelentés a földrendezés eddigi elvégzéséről és a további feladatokról. 1959. október 5. 127