Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)
Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban III. rész
A márciusi határozat után rövid ideig több községben, helyi vezetők, főleg a tanácselnökök, a párttitkárok vitatkoztak azon, hogy miért nem mehetnek tovább a szervezésben. Ez elsősorban olyan falvakban merült fel, ahol a tavasszal hozzáfogtak a szervezéshez, kisebb mértékben előre is haladtak, de az átszervezést már nem sikerült befejezni. Sok kommunistában a szervezést illetően: „. . .féltő aggodalom merült fel, mert nem végeztek egész munkát." 5 A Politikai Bizottság határozatának megjelenése után Egerben is felvetették, hogy ha az nem jön, a várost egy-két hét alatt átszervezik. 6 A rövid ideig tartó bizonytalankodásnak a járási és a városi vezetés határozott állásfoglalása vetett véget. Megértették a helyi vezetőkkel, hogy a termelőszövetkezetek megszilárdítása ugyanolyan része a mezőgazdaság forradalmi átalakításának, mint az átszervezés. 7 A Politikai Bizottság határozatának megismertetésére a járási pártbizottság közös értekezletre hívta össze a községi párttitkárokat és termelőszövetkezeti elnököket. Ezen megszabták a megszilárdítás feladatait. A falvakban alapszervezeti vezetőségi üléseken, taggyűléseken, termelőszövetkezeti közgyűléseken ismertették a határozatot. 8 Az átszervezés későbbi szakaszaiban már nem voltak viták a megszilárdítás fontosságáról. Egy-egy termelőszövetkezet megszervezését azonnal követte a megszilárdítás munkája. A termelőszövetkezetek megerősítése nem volt könnyebb feladat, mint az egyéni parasztgazdaságok átszervezése. A megszilárdítási munka során szaporodtak azok a megállapítások, amelyek erre utaltak. A bélapátfalvi párttitkári beszámolóban ezeket olvashatjuk: „Sokkal könnyebb volt a belépési nyilatkozatok aláírása, mint az állatállomány takarmánya, a vetőmag bevitele a közösbe." 9 A felsőtárkányi párttitkár is kénytelen volt megállapítani: ,,. . . a megszilárdítás nagyobb nehézséget idéz elő, mint a szervezés." 10 A verpeléti Dózsa Termelőszövetkezet elnöke a község vezetőinek véleményét tolmácsolva ezeket mondta: „Ők úgy értékelik és úgy lehet általában értékelni, hogy az átszervezés az gyermekjáték volt. Az ami azóta végbement és ami még hátra van nagy munkát igényel." 1 x 1. Alakuló és vezetőség kiegészítő közgyűlések Egy-egy helység átszervezése után a termelőszövetkezet megalakulását, vagy felfejlesztését közgyűlésen mondták ki. Az 1958. december 31-e előtt működő termelőszövetkezetek közül az egri termelőszövetkezetekben 12 , a novaji és az ostorosi termelőszövet 5.Uo. 6. MSZMP HMB Arch. Az 1959. október 24-i egri városi pártértekezlet beszámolója. 7. HmL. Az egri Járási Tanács 1960. február 2-i ülésének jegyzó'könyve. Beszámoló a termelőszövetkezetek helyzetéről. 1960. január 27. 8. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Párt-Végrehajtóbizottság 1959. május 27-i ülésének jegyzőkönyve. Jelentés az új és a régi termeló'szövetkezetek gazdasági megszilárdításáról. 1959. május 25. 9. MSZMP HMB Arch. A bélapátfalvi községi pártszervezet 1959. július 30-i taggyűlésének jegyzőkönyve. Titkári beszámoló. 10. MSZMP HMB Arch. A felsőtárkányi pártszervezet 1960. április 1-i taggyűlésének jegyzőkönyve. (Erdélyi Benjamin felszólalása.) 11. HmL. A Heves megyei Tanács Végrehajtóbizottsága 1960. november 8-i ülésének jegyzőkönyve. Az egri Járási Tanács Végrehajtób;izottsága elnökének szóbeü jelentése a járás termelőszövetkezeteinek politikai és gazdasági helyzetéről. 12. Kácsor Jánosné visszaemlékezése. (Eger) 122
