Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Lénárt Andor: Hétköznapi ügyek az egri magisztrátus előtt a XVIII. század első felében

sonlóan megszabták tagjaik életrendjét. Szabályai szigorúan kimondták, hogy vitás ügyeiket, a vétkeket, az egymással szembeni sérelmeket, sértéseket a társulat dékánja intézze el. Meg is tiltotta a belső ügyek, vétkek, viszálykodások kivitelét a confraternitás szervezetéből. — így maradtak a protokollum bejegyzései a nem nemesek közül, a nem céhtagokból álló, a confraternitásokból is kirekedt lakosok ügyeinek gyűjtői. A bűnök jó része is olyan, melyet a céhek és testvérülések legszigorúbban tiltottak és büntettek, s ha kikerülnek, szégyellték volna. - Káromkodás, paráználkodás, hűtlenül elhagyás, kis lopások, besurranó tolvajlások, rágalmazások, szülővel, testvérrel való erőszakoskodás, durvaság, verekedés, részegeskedés, veszekedés kezdeményezése, a város emberének becsmérlése, megbecstelenítés, orgazdaság. — Nem nagy bűnök. A büntetések sem nagyok. — A büntetés nagyságára nem sikerült rendszert felfedezni; az ítéletek szubjektívek; az elrettentést és mások életének a megjobbítását is szolgálják. Zombori Panna erkölcstelen életet élt. Korábban már törvénytelen gyereket szült. Életét nem javította meg; most is korábbi életét éli. Rossz társaságban, rossz férfiakkal látták dorbézolni, és ,,tisztátalan kurvákhoz illendő erkölcsöket elkövetni bizonyosan hallatik mások botránkozására". Azért mint „tisztátalan személyt", mások példájára a hóhérral kivesszőztették a városból úgy, hogy soha többé ebbe a városba vissza ne jöjjön, mert akkor nagyobb büntetést kap.

6 Sebő Suskát házasságtöréssel vádolták. Nem tagadta, őszintén beismerte. Bár a törvények szerint halálra ítélhették volna, mégsem tették, mert férjét a tanács előtt „meggráciázta". A halálos ítélet helyett 40 forint büntetésben marasztalták el Sebő Suskát.

7 Felelősségre vonták Terebesi Katát, aki megvallotta, hogy Ábrahám molnár fiával, Ábrahám Gyurkával „száma nélkül paráználkodott", és tőle teherbe is esett. Mással is „közösködött". Többek között Kovács István nevű házas emberrel egyszer a tihaméri pince torkában. Ekkor már viselős volt Ábrahám Gyurkától. — Kiutasították a városból. Győri István nem tagadta, hogy „undok és fertelmes" módon káromkodott „Isten és Emberséges Emberek ellen"; és lopott két puttony körtét, és másoknak azt eladta pénzért. Nem először állt büntetésért a tanács előtt. Korábban egyszer már egy rossz asszonnyal elszökött, sok ideig vele lakott. Az ezért kapott büntetést el is szenvedte; magát, életét azonban nem javította meg. Ezért, és másoknak elrettentő példaként először a város piacán 60 pálcaütéssel megverték, majd kitiltották a városból. („.. . az Uraság Jurisdictionábul Proscribálni" ... rendelték).

8 Magyar István felesége, Podolinczki Anna megvallotta, hogy megszökött Erdélyből hites urától, és sok esztendőig ura nélkül élt. Egy „bizonyos ifjúval északának idején sötétben találtatott", ezért mások példájára a városból kitiltották.

9 A püspöki Eger város szenátusának teljes ülése elé vitték Lakatos Dani dolgát, aki „attával teremtettével káromkodott, nem különben a lelkit csinálta". Ezért a rossz cselekedetéért nagyobb büntetést érdemelt volna; de mivel először tette, s a tövény előtt őszintén, önként, kényszer nélkül tett beismerő vallomást, nagyobb büntetést nem kapott, hanem a város piacán 24 pálcaütéssel megverték.

1 ° Pusztai Győr város egy lakosának szolgája, Botka György, az elmúlt évi szüret előtt (1723) a szőlő alatti kútból itatta gazdája lovait. Az egyik, vigyázatlansága miatt akutba esett és elpusztult. A szolga félt a büntetéstől és megszökött. De ezelőtt két hónappal 6. HmL. EVI. V-l/a/5. pag. 8.-1707. 7. HmL. EVI. V-l/a/2. pag. 73.-1708. 8. HmL. EVI.V-l/a/7.pag. 38.-1722. 9. Ua. pag. 39. 1722. 10. HmL. EVI. V-l/a/8. pag. 11. - 1724. 114