Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Sugár István: A törökösség (turcismus) Heves vármegyében

eljárás megindítását rendelte el a közgyűlés. Czakó Jakabot azonban „az eő Gyermekj állapottyára nézve" elbocsátotta. Tudnunk kell, hogy a fiú eredetileg ugyan katolikus volt, de az iszlám hitre tért; s mint ilyen törökösséggel vádolható lett volna, de mivel „nem régen lett újonnan keresztyénné'" méghozzá ,,propriu motu", azaz saját indíttatására, hozta meg a vármegyei közgyűlés az emberséges döntést.

2 1 8. Az 1673. január 18-án tartott vármegyei közgyűlésen történt a Puskás Jakab elleni per felvétele. A vádlott Morvái Katalin özvegyasszony ,,paráznaságban leledzett" és „térben (elírás teherben helyett, — S. I.) esvén, meg is fattyazott." Az asszony kihallgatása során előadta, hogy „Nem akartam, de ez mindgyárást a rút szitkokkal szitkozódott, kőteremtette lelkű, ha nem engecc, Isten engem ugy segéllyen, majd mind leánistúl (leányostul, - S. I.) meghöllek, az után Hatvanba megyek, most éccakám van, ki áll élőmben, azt hallatlan szitkait törökké való készülödéssit sokszor azon éjjel reiterálta (ismételte, S. I.). Sőt éjjel ki-kinézvén az ablakon úgy kiáltozott: kőteremtette törökéi hol vadtok most, azután sok készülődéssévei meghgyőzött és az erőszakot meghtette rajtam." Az özvegy vallomásában elmondta, hogy később szégyenében felakasztotta magát, de levágták a kötélről. Puskás Jakab tagadja az ellene emelt vádat és az asszony vallomását „és qualificállia, hogy az asszony vette volna őt a paráznaságra részegh korában." A vármegyei törvényszék Puskás Jakab felett Ulászló VII. dekrétuma 47. cikkelye alapján mondta ki az ítéletet: „Kegyetlen halállal ölettessék megh, tudniillik meghégettessék."

22 A hivatkozott 1507. évi törvény a parasztoknak („rusticorum") leányokon és asszonyokon elkövetett erőszaktétele büntetéséről szól: ,Jiorrenda nece pereant" (borzalmas halállal pusztuljanak el). Ez az eset a törökösség szempontjából annyiban érdemel figyelmet, hogy a törökké létei a hódoltság területén - nyilván nem messze Hatvantól -, a vármegye törvényszéke büntető eljárása elől való menekülés egyik lehetősége volt. 9 1674. február 12.-1677. eleje. Miskey István Gyöngyös város főbírája törökösségét a vármegyei közgyűlés megállapította, és elrendelte ellene a bűnvádi eljárás lefolytatását. 1677 elején karóba húzással kivégezték. Az esetet Szakály Ferenc elemző részletességgel dolgozta fel a gyöngyösi ispotályper kapcsán.

2 3 21. SZAKÁLY Ferenc 1981. 20. 22. HmL. IV-l/a. 4. kötet 185-188. 23. SZAKÁLY Ferenc 1981. 6-12., 16-21. 105