Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Sugár István: A törökösség (turcismus) Heves vármegyében

Heves és Külső Szolnok vármegye protokollumkötetei három, a turcismussal kapcsolatos statútumról is tájékoztatnak. Az elsőt 1654. szeptember 16-án hozta a közgyűlés. Eszerint mivel a török hódoltság alatt élő vármegyei országlakosok birtokpereit („controversias terrae") a szolgabírák, noha a törvény szerint rájuk tartoznak, nem tudják lefolytatni, elintézni és megítélni, a vármegye közgyűlése úgy rendelkezett, hogy a török uralom alatt élőknek megengedik, hogy kizárólag ezekben az esetekben a törökökhöz forduljanak kérelmükkel.

11 Ez egyértelműen azt tanúsítja, hogy a meglehetősen nagy kiterjedésben oszmán uralom alatt levő vármegye lakosainak gyakori, különböző jellegű birtokpereit képtelen volt korrektül ellátni a területileg illetékes szolgabíró. A vármegyei hatóság tehát nem várt türelmet tanúsított e lényeges kérdésben, hiszen 5 esztendő múltán az országgyűlés törvénnyel tiltotta el ugyanezt. (1659. évi 11. tc.3. §.) 1673. május 30-án kimondta a vármegyei közgyűlés, hogy azokat a nemeseket, akik a törökökkel összeköttetést tartanak fenn és velük birtokvásárlási ügyük van, az alispán utasítása alapján, az elkövetkezendő törvényszéki ülésre megidézzék.

12 Hogy miként hajtották végre ezt a vármegyei statútumot, nem tudjuk, mivel arra vonatkozóan levéltári forrás nem maradt fenn. 1676. december 2-án a Sedes Judiciariae ülésén is statútumot hoztak a törökösséget illetően. Eszerint a vármegye nemes és nem nemes lakosainak karóba húzással való büntetés terhe alatt megtiltotta, hogy a vármegyei magisztrátus előzetes ismerete nélkül nyilván a török hódoltság területén - örökséget eladjanak, vagy pedig vásároljanak. A kereszténység botrányára ugyanis előfordultak olyan esetek, amikor a vármegye nemesei és „nyomorult népe („misera plebs") ilyen esetekben a törökökhöz fordultak és ügyleteiket törökökkel kötötték meg.

13 Az alábbiakban a Heves vármegye területén előfordult és ma levéltárilag felderíthető törökösségi eseteket, — a gyanús, a legenyhébb eseteket sem kivéve, — időrendi sorrendben állítva adom közre. Az egyes ügyeket, - a források megszabta lehetőség keretei között —, maximális teljességgel közlöm, hogy azok minden vonatkozása, a legkisebbtől a legjelentékenyebbig (!) egyértelműen kitűnjön. Ebben a módszerben látom ugyanis a lehetőségét annak, hogy az elemeiben és vonatkozásaiban mindmáig ismeretlen turcismusra, a tettek (esetleges) elkövetésétől annak jogi megítéléséig fény derüljön. * * * 1. Heves és Külső Szolnok vármegye 1663. május 21-i közgyűlésén az alispán terjesztette elő az ismeretlen lakóhelyű Filep Tamás „nyilvános gonosztevő" ellen a pert ,,a törökökkel, a keresztény emberek ellenségével űzött titkos kereskedés" („occultum commercium") miatt. Mocsáry Ferenc vármegyei ügyész az alábbiak szerint adta elő a vádat: „Miképpen ez felyül el múlt esztendőkben, diversis vicibus et temporibus (különböző esetekben és időben, S. I.) az meghnevezett incusatus (vádlott, S. I.) nem tudatik, 11. HmL. IV-l/b. 685. kötet 12. 12. HmL. IV-l/a. 4. kötet 235. 13. HmL. IV-l/a. 5. kötet 187-188. 102