Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Sugár István: A törökösség (turcismus) Heves vármegyében

Sugár István A TÖRÖKÖSSÉG (TURCISMUS) HEVES VÁRMEGYÉBEN A magyarországi török hódoltsággal és a vármegyei hatósággal megosztott közhatalom egyik sajátságos jogi fogalma a törökösség, a turcismus, mely szinte teljességgel ismeretlen a történeti szakirodalomban. Heves vármegyei vonatkozásban SZAKÁLY Ferenc is csupán a XVII. század középső harmadában lezajlott gyöngyösi ispotály-per kapcsán foglalkozik az odavaló törökösség eseteivel.

1 Az általa feltárt három eset nem nyújt teljes képet e jelenségről: csak kettő volt valójában a turcismus fogalomkörébe eső, a harmadikat a vármegyei törvényszék mint polgári peres ügyet kezelte. A két törökösséggel vádolt személy közül az egyiket kivégezték, a másikat azonban már felmentették.

2 Mindenképpen szükségesnek látszik tehát a Heves vármegyei törökösség speciális jogi eseteit a fennmaradt levéltári források alapján maradéktalanul feltárni, hogy teljesebb, tökéletesebb, sokrétűbb képet nyerhessünk a turcismusnak legalábbis a Heves és Külső Szolnok vármegyében való előfordulásáról és jogi megítéléséről, nemkülönben tulajdonképpeni mibenlétéről. Helyesen állapítja meg SZAKÁLY Ferenc, hogy a törökösség fogalmát a magyar jogban nem határozták meg pontosan.

3 Ez a megállapítás annyiban is tükröződik az alább ismertetésre kerülő törökösségi bűnperekben, mivel azok során csupán négy esetben, 1663ban, 1975-ben, 1678-ban és 1685-ben hivatkozott az ítéletre hivatott törvényszék a vonatkozó törvényre, konkrét jogszabályra, de a többiben, — bűnperekben meglehetősen rendhagyó módon, — az ügyész a vádat, a törvényszék az ítéletet nem támasztotta alá konkrét törvényes jogszabályra való hivatkozással. Egyébként a Szakák/ által ismereteit gyöngyösi esetben is, amikor pedig a vádlottat karóba húzással végezték ki, hiányzik a vonatkozó törvényre való hivatkozás. Először csak a Habsburg-ellenes mozgolódások, mozgalmak és a törökökkel való ily irányú titkos kapcsolat sorolható esetek ellen hozott törvényekben találjuk ennek gyér nyomát. Tulajdonképpen az árulás, a hűtlenség esetével állunk szemben. Az alábbiakban sorra vesszük azokat a törvényes rendelkezéseket, amelyeket a törökösség, a turcismus ellen hoztak az országgyűlések. 1. Az 156 7. évi országgyűlés a 30. törvény cikkelyében foglalkozott először a törökökkel való pajtáskodással, kivált a rác gyalogosok esetében. „.. . Szokása egyes kapitányoknak az is, hogy túlságos kapzsiságtól csábítva, csavargó és kétes hitelű embereket, meg rác gyalogosokat és más ilyen fajtájú gonosztevőket 1. SZAKÁLY Ferenc 1981. 5-26. 2. SZAKÁLY Ferenc 1981. 20-21., 22. 3. SZAKÁLY Ferenc 1981. 14. 7 Az egri múzeum évkönyve 99