Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)
Szabó János Győző: A gyöngyöspatai Szent Péter templom
A patai, mint láttuk íves záródású volt és négyzetes hajójú, amelyet feltehetőleg 2—2 pillér tagolt. Megépítése a XI. század harmadik negyedére valószínűsíthető. Nyilvánvaló, hogy esperesi egyházaink előírt formai, szerkezeti egyöntetűségéről nem lehet szó, s így az említett azonos hosszméretek még inkább szembetűnnek. A XI—XII. század fordulója körüli évtizedekben (László, Kálmán királyok korában) rangban középszintű egyházaink feltehetőleg mindenütt a szóban forgó hosszúságban épültek, »mely a római, Ül. karoling lábmértékben mintegy 50 láb hossznak (Abaújvár, Pata), Ül. 55 lábnak (Szabolcs, Visegrád) felelt meg. 13 7 Láthatjuk, hogy a patai II. templomunk az eddig ismert főesperesi templomok közül a legkoraibb, s ez összefügg az I. templom igen korai felépítésével, amely az első egri püspöki székesegyházzal azonos időszakban épült, vagy talán még előtte. Ez azt is jelentheti, hogy ÉK-Magyarország pacifikációjának két legkoraibb centruma Eger és Pata voltak. Pata ennyire kiemelt jellegét nem csupán időrendi régészeti adatok, hanem a kérdés történeti megközelítése is igazolhatja. 138 A patai II. templom a kissé szabálytalan négyzet alakú 10 m-es hajóval és 2—2 pülérével párhuzam nélkül áll a Kárpát-medence emlékanyagában. 139 Ez az egyedi jeUeg akkor is megállapítható lenne, ha csupán a falakkal bekötött két nyugati püléralapozást vennénk figyelembe. Mivel a hajó keleti részén hasonló falnyújtványt a pÜlérhez nem talál unk, ezért olyan centrális építményről nem lehet szó, amely fölé kupolát, tornyot emeltek volna. Csupán alaprajzi látszólagos párhuzamot jelenthetnek a nyugati külföldi példák, így a csehországi Zabor nad Labom Szt. Prokopius temploma. A XII. század közepén épült templom négyzetes hajójának a belső mérete a patai megfelelője és a belső tér itt is 2-2 pillérrel tagolt. 140 De a hajó közepén torony magasodott, s Cibulka beszédes rekonstrukciójában a kétszintes, a karoling kettős kápolnák kései utódjának tekinthető. 141 Az oroszföldi alaprajzi párhuzamok alak és méret szempontjából közelibbek, de ezek is centrális, kupolás építmények. Belgorodka (Kijev körzete) ún. kis temploma B. A. Rybakov feltárása. Egyetlen apszisának alaprajzi formája, négyzetes hajója és benne négyzetes alapozású 2—2 pülérének egymástól 6 m-es távolsága alaprajzüag a patai II. templom szoros analógiája. A hajó belső mérete, a teljes belső hossz a patai templomnál csak 2 m-rel több. Alapfalainak a szélessége viszont a patainak csaknem a duplája; s az egész téglaépítmény volt, amely kupolával, centrális felépítménnyel rekonstruálható. Kora pedig késői XII. század (41. kép). 142 A pataival csaknem azonos korú, XI. sz. végére keltezett, Sztarogorodka Szt. Mihály temploma (Perejaszlev körzetében). Nyugati két pülérc ék alakú, a keletiek pedig a szen137. Középszintű templomok alatt nemcsak esperesi templomokat értünk, hanem korai (XI. sz.-i) nem királyi alapítású monostortemplomokat: pl. Vértesszentkereszt 16,5 m. - Ide sorolom Sövényháza-Ópusztaszer első (XI. sz.-i) templomát: 16 m hosszú, összehasonlításképpen ez utóbbi területen Szer plébániatemploma 11,2 m hosszú volt. (TROGMAYER Ottó-ZOMBORI István 1980. 14. - HORVÁTH Ferenc 1975. 347.) 138. SZABÓ János Győző 1984. 21-35. 139. Az ecséri templom zömök hajójával és 2-2 pillérrel tagolt belső terével, alig kisebb méreteivel csak egy futó pillanatra állítható a patai II. mellé. Hiszen a szentélye patkó alakú, a hajónak 2—2 pillérrel való osztása pedig másodlagos, XIII. századi fejlemény; másrészt szó sincs négyzetes (vagy rombusz) alakzatról: SZ. CEGLÉDY Ilona-KOPPÁNY Tibor 1964. 48., 57. - KOPPÁNY Tibor 1972. 222. 140. POCHE Emanuel 1982. 319-320. 141. CIBULKA Jozef 1958. 54-55 142. RAPPOPORT P. A. 1982. 29., 7. kép. 61
