Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Bakó Ferenc: Népi kőépítkezés a Kárpát-medencében

15. kép. Emeletes kőház alaprajza Balatonkenesén (Balaton-felvidék). Szo: szoba; Ko: konyha; Ka: kamra; Fo: tornác; 1st: istálló; Ta: takarmánytartó; Pr: présházborospince. Vajkai Aurél után máshol is álltak hasonló rendeltetésű kőépítmények, jóval nagyobb elterjedési területen, mint a kerek kunyhó.

46 A felföldi mészégetők domboldalra támaszkodó kőkunyhója újabb keletű típusnak látszik

4 7 és kísérő jelensége a mészkő kiégetési technológiájának, a vele járó életmódnak. A Kárpát-medence egyik fontos és széles területen elterjedt mestersége, a mészégetés, számos tipológiai és történeti kérdést vet fel

48 (16. kép). A népi kőépítkezés eddig felsorolt és bemutatott csoportjának közös vonása, hogy az építmények teljesen, vagy nagyobbrészt a föld felszínén állnak. Egy másik csoport fő kritériuma azonban az, hogy helyiségeit kőbe vágták, tehát nincs épített tetőzetük, mennyezetüket a természetes szikla képezi. Helyiségeiknek így minden felülete kőből van és nevük általában barlanglakás: de ebbe a fogalomkörbe tartoznak a homokkőbe, vagy löszbe vájt üregek is, mert formájuk, szerkezetük azonos, csupán anyaguk más. 46. SZMIK Antal 1906.170. 47. BAKÓ Ferenc 1968. 68. 48. BAKÓ Ferenc 1953; MÜLLER Róbert 1976. 16 Az egri múzeum évkönyve 241