Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Dénes József: Árpád-kori várak a Mátra déli oldalán

(966 m), ahonnan ma is a legkönnyebben lehet megközelíteni. A Galyatető ellenkező, É-i oldalán emelkedik Magyarország mai területének legmagasabb fekvésű középkori várhelye, Szuha—Galyavár (830 m). A vár, környezetéből meredek oldalakkal kiemelkedő magaslatra épült. Alakja egyik oldalán homorú ovális, aminek hosszanti domború oldala K-re néz. A belső, védett terület hossza 41, szélessége 36,5 m (0,12 ha). A várat 9 m széles, sziklába vágott várárok veszi körbe. A Ny-i árokszakasz mellett jól megfigyelhető az egykori felvezető útvonalátjelző terasz. A belső területen is látszik a bejárat valószínű helye a DNy-i részen. Az árokból kitermelt köveket nagyrészt a külső oldalra rakták. A belső terület szintje átlag 6—8 m-rel magasabb az árok aljához viszonyítva. A nagyjából vízszintes belső felületen ásatással esetleg még tisztázni lehetne az épület alaprajzát. A felszínen látható kövek elhelyezkedéséből úgy tűnik, hogy egy 25 m hosszú, háromrészes nagy boronaépület állhatott a várban. Szép számmal találtunk csigavonalas, fehér színű Árpád-kori kerámiát. A vár egész területe jól átlátható erdő. Gyöngyös-Mátrafüred-Benevár A Mátra Árpád-kori várai közül eddig Benevárral foglalkozott a legtöbbet a kutatás. Történetét oklevelek segítségével is követhetjük. A legnevezetesebb az 1301-ben kelt birtokfel osztó oklevél, amiben részletesen leírják avar akkori állapotát.

65 Birtokosai ekkor az Aba-nemzetség Csobánka-ágának tagjai voltak. A vár élete a Zsigmond-korig követhető, 1430 körül valószínűleg lerombolták.

66 A vár romjait Bél Mátyás

6 7 és Vályi András

68 is említi. Az 130l-es oklevelet már a reformkorban kiadták.

69 Pesty Frigyes is megemlékezett „kevés omladékáról".

70 A Mátra várainak kutatástörténeténél már említettük Kandra Kabos 71 Márki Sándor

72 és Soós Elemér

7 3 Benevárról szóló írásait. Alaprajzi felmérését Vargha Tivadar végezte el először.

74

' 82 Könyöki József,

75 Bartalos Gyula

76 rövid említései után Pásztor József foglalkozott több ízben a vár történetével.

77 Újabban Fehér Miklós

78 és Csorba Csaba útikalauzaikban

79 említik. Fügedi Erik, mivel nem ismerte a vár pontos fekvését, (szerinte a ma Benevárnak nevezett hegyen várnak nyoma sincs), helytelenül Mátrafüred belterületén kereste.

8 ° A műemléki topográfiában Kozák Károly foglalkozott a várral az eddigi irodalom alapján.

81 1982-ben Szabó J. József kezdte meg a vár régészeti feltárását. 65. АО 1.4-6. 66. ENGEL Pál 1977. 97. 67. BÉL Mátyás 1730-1735. 98. 68. VÁLYI András 1796.170. 69. T. Gy. 1835. 7l.skk. 70. PESTY Frigyes 1864. 113-114. 71. KANDRA Kabos 1890. 72. MÁRKI Sándor 1890. 73. SOÓS Elemér 191 l/a. 74. PÁSZTOR József 1929. 39. 75. KÖNYÖKI József 285. 76. BARTALOS Gyula 1909. 436. 77. PÁSZTOR József 1911. III. 1-2.; 1928. 5-6.; 1929. 38-41.; 1933. 4, 5,15-20. 78. VK 1975. 101-105. 79. CSORBA Csaba 1977. 387. 80. FÜGEDI Erik 1977. 107. 81. KOZÁK Károly 1978. 155-157. 82. VARGHA alaprajzán nincs méretarány. 85